Written by

Október 10. – a komposztálás napja

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 251

A komposztálással természetes módon hasznosíthatjuk újra a háztartási hulladék egy részét, csökkenthetjük a légszennyezést és javíthatjuk a termőtalaj minőségét, ennek ellenére sok helyen még mindig nem alkalmazzák az eljárást. Október 10-ét tűzték ki a komposztálás napjaként, a törekvés fő célja, hogy tudatosítsa az emberekben a házban vagy a környezetben keletkező szemét közel egyharmada komposztálásra alkalmas szerves anyag.

A komposztálás meghatározása és pozitív hatása

A komposztálás egy újrahasznosítási folyamat, amely során a háztartásokban felgyülemlő szerves növényi hulladékokból egy tápanyagban gazdag humuszos közeg jön létre. A mikroorganizmusok a korhadásnak nevezett jelenség révén a szerves anyagokat oxidálják, lebontják, közben pedig szén-dioxid, ásványi anyagok és humusz keletkezik.

A magyar lakosság évente átlagosan 500–600 kilogramm hulladékot termel, amelynek 30%-a költséghatékonyan, egyszerűen komposztálható szerves anyagból áll össze. A komposztálással éves szinten 180 kilogramm (nagyjából napi fél kilogramm) szemetet nem a kukába dobnánk ki, valamint elégetésüket is mellőznénk. Az égetéshez képest a komposztálás során kevesebb szén-monoxid mennyiség termelődik, több szén jut vissza a földbe, csökken a szén-dioxid kibocsátás, amely által mérsékelhetjük a levegőszennyezést és az üvegházhatású gázok mértékét is.

A komposztálás előnyős oldalát saját kert esetében is kihasználhatjuk. Egy jól karbantartott komposzttal javíthatjuk a talaj minőségét, illetve a növények számára kiváló tápanyagot biztosíthatunk. Kert hiányában a lakásban is alkalmazhatjuk az eljárást, a komposztálóból lecsapolható folyadékot felhígíthatjuk vízzel, és a szobanövényeket a fennmaradásukat hatékonyan segítő öntözővízzel locsolhatjuk.

Komposztáló kialakítása

A komposztáló megépítésénél nem szükséges egy iparművészeti műalkotásban gondolkodnunk, néhány karóból és egy darab kerítésből már pár óra alatt elkészíthetünk egyet. Abban az esetben, ha nem szeretnénk barkácsolásba fogni, széles kínálatból válogathatunk az interneten.

Szerencsére a lakásban, városias környezetben élőknek sem kell lemondania a hulladék hasznosításáról, hiszen számos olyan eszközök és megoldások elérhetők, amelyekkel komposztálhatnak, vagy legalábbis előkezelhetik a zöldhulladékot. Az egyik legalkalmasabb módszer a gilisztakomposzt, amelyet könnyedén, otthoni tárgyakból is összeállíthatjuk. A kialakításához két egymásra helyezett 16 literes vödröt használjunk. Az alsóval nincs teendőnk, a felső aljába nagyjából 5 cm-es réseket vágjunk, amelyeken keresztül a komposzt levegőzik és a gilisztatea is távozik. A föld vagy a kertészetben kapható kókuszmulcs előtt, egy anyagot vagy halót tegyünk az aljára, hogy a lyukakon a giliszták ne tudjanak kiszökni. A földet vagy a mulcsot követően helyezzük bele a horgászboltban kapható vörös gilisztákat, majd szintén földdel fedjük le őket. A felső vödör tetejét lyukasszuk ki és a darabokat helyezzük vissza, így a giliszták megfelelő mennyiségű oxigénhez jutnak, miközben sötétben is tartózkodnak. A zöldhulladékot érdemes mindig a földbe vagy a mulcsba keverni. Amennyiben a komposzt ennek ellenére száraz maradna, akkor folyadékkal nedvesítsük. Az alján kicsöpögő gilisztateát is ajánlott felhasználni, mert hígítva értékes növénytápszer.

Néhány szabály a helyes komposztáláshoz

A sikeres komposztáláshoz nagyon fontos a megfelelő alapanyagok kiválasztása. A konyhai hulladékok közül a zöldség-, gyümölcsmaradékot, kávézaccot, teafüvet és virágot rakhatjuk a komposztálóba. A déli gyümölcsök héjával óvatosan kell bánnunk, a betevésük előtt mossuk meg és daraboljuk fel őket. A tojáshéj apróra törve és a kiszárított gyom kisebb mennyiségben kerülhet bele. A kertben termelődő szemétből a frissen vágott füvet, apróra hasított gallyakat, ágakat és fűrészport keverhetjük a komposztba. A gilisztakomposzt használatánál figyeljünk arra, hogy kerüljük a citrusok héját és a hagymát, mert mind a két növény illóolajokban gazdag, amit nem kedvelnek a gyűrűs élőlények.

Az eredményes komposztálás során hő keletkezik, tenyerünkkel a komposzthoz közelítve kontrolláljuk, hogy beindult-e a hőképzés. Ügyeljünk a szagokra is, ha rohad, penészedik a komposzt, akkor nem kap elég oxigént, és keveréssel, mozgatással a struktúrán lazítanunk kell. A rohadás elkerülése miatt a háztartási hulladékok minimális ideig álljanak a tárolóban, minél előbb dobáljuk bele a komposztba. Kiszáradás esetén öntözzük meg, erős nedvességnél pedig száraz szemetet adjunk hozzá.

A komposztálás napja

A komposztáló könnyű kialakítása, a keletkező humusz környezetre és a növényekre ható pozitív tulajdonsága ellenére még mindig kevés háztartásban alkalmazzák az eljárást. Ezért a Nulla Hulladék Hálózat tagjainak kedvezményezésére pár éve október 10-ét a komposztálás napjaként tartják számon. A törekvés fő célja, hogy a különböző feladatokon, eseményeken keresztül a fiatalok és az idősebbek is megismerkedjenek a módszerrel, szélesebb körökben is elterjedjen a háztartási hulladékok újrahasznosítására használható komposztálás előnyős jellemzői. A mozgalom révén egy szemléletváltás alakulhat ki, amelynek köszönhetően csökkenhet a kidobott hulladékmennyiség és a légszennyezés, illetve a növények gazdagtápanyaghoz juthatnak.

Források Greendex1, Greendex2, xForest, Holnaputan.hu