Written by

A jövő energiája a közösségi energia?

Egypercesek, home_slider| Views: 380

Az energiaközösségek jelenthetik az egyik lehetséges megoldást a fokozódó energiaválságra. A megújuló forrásokból megtermelt közösségi energia előnyei közé tartozik az importenergiától való függőség megszűnése, a nagyobb hálózati- és ellátásbiztonság, a fenntarthatóság, illetve a kedvezőbb ára a központilag megtermelt és továbbértékesített energiánál.

Mik az energiaközösségek, és miért jók?

Az energiaközösségek lényege, hogy a fogyasztók maguk termelik meg megújuló forrásokból az energiát közösségi tulajdonban lévő rendszerekkel. Működésüknek fontos eleme, hogy olyan mértékben fogják össze a sok kis termelő-fogyasztó rendszerhasználatát, amely már az energiapiacon is értelmezhető és értékesíthető, miközben az általuk megtermelt energia nagy részét jellemzően maguk helyben fel is használják.

Ennek köszönhetően, amennyiben kellő mértékben elterjed a modell, a lakosság sokkal kevésbé lesz kitéve az ellátásbiztonsági kockázatoknak és az import fosszilis tüzelőanyagokból előállított energiának. A jövőben a megújuló alapú energiatermelés, például a biomasszával működtetett erőművek, és az energiaközösségek egymás mellett és egymással együttműködve fedezhetik az energiaszükségleteket, és – az energiatárolás feltételeinek megteremtése esetén – még az időjárásfüggő forrásokra épülő rendszerek hektikus áramtermelésének kiegyenlítésében is közreműködhetnek.

A fosszilis alapú energiatermelés napjai meg vannak számlálva, hiszen a véges energiahordozó-készletek miatt az árak hosszútávon – a jelenlegi energiakrízis esetleges lecsengésétől függetlenül is – várhatóan emelkedni fognak, miközben a klímavédelmi célokat csak megújuló alapú energiatermeléssel lehet tartani. Ennek a folyamatnak fontos elemét képezhetik a megújuló energiaforrásokat termelő és használó energiaközösségek. A téma szakértői, például a Magyar Természetvédők Szövetségének szakemberei úgy vélik, hogy az energiaközösségek legfőbb erénye, hogy az általuk megtermelt energia javát a termelő-fogyasztók maguk helyben fel is használják, illetve egymással is megosztják, a felesleget pedig értékesíteni tudják. A szolgáltatók ezt a „maradék” energiát megvásárolhatják, majd ők is tovább értékesíthetik, vagy pedig visszaoszthatják a lakosságnak, ott, ahol éppen fogyasztási igény lép fel.

Egyelőre az elején vagyunk

A közösségi energiatermelés elterjedése azonban még erősen kezdeti szakaszban van. Első lépésként a lakosságot lenne célszerű jobban ösztönözni a megújuló rendszerek egyéni telepítésére. Amint ezek kellően elterjedtek, máris adott egy kiépült infrastruktúra az energiaközösségek kialakítására. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóknak érdemes lenne már most elkezdeni kialakítani az energiaközösségek rendszerbe integrálására vonatkozó stratégiáikat.

A lakossági infrastruktúra kiépülését a témával évek óta foglalkozó Magyar Természetvédők Szövetsége szerint úgy lehetne segíteni, ha az összes szereplő bevonásával, szakmai párbeszéd lefolytatásával mindenre kiterjedő szabályozási és jogi környezet alakulna ki, a megvalósítást pedig a lakossági energiatermelést célzó – jellemzően napelemes – rendszerek telepítését támogató adókedvezmények és széles körben elérhető pályázatok segítenék.