Egyre több hőhullámra és pusztító viharra számíthatunk az elkövetkező évtizedekben a klímaváltozásnak köszönhetően. Magyarország térsége ráadásul a földi átlagnál is jobban melegszik, így nem sok jóra számíthatunk 2050-ben, ha semmit nem teszünk a globális felmelegedés ellen.
Az 19. század óta már 1 fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete, amelynek fő okozója az emberi tevékenység. A melegedést okozó üvegházhatás fokozódik, a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari folyamatok, az erdők kiirtása, az állattenyésztés egyre nagyobb hatást gyakorolnak a bolygó éghajlatára. Az óceánok hőtágulása és a sarki jégtakarók olvadása emelkedő tengerszintet okoz, veszélyeztetve a tengerpartokon élőket, miközben a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válnak világszerte.
Valószínűleg nem csak a média természetének tudható be, hogy a hírekben egyre gyakrabban adnak számot pusztító viharokról, hurrikánokról világszerte, illetve egyre nagyobb területeken okoz problémákat a szárazság és a vízhiány. A problémák pedig csak szaporodni fognak, ha ebben az ütemben melegszik tovább a bolygó.
Sajnos hazánk területe még a földi átlagnál is gyorsabban melegszik, már most a saját bőrünkön érezhetjük, hogy egyre tartósabbak a hőhullámok, és sorozatosan dőlnek meg a melegrekordok. Sokszor nagy a szárazság, melyet még az özönvízszerű zivatar sem képes megöntözni, hiszen a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű víz nem szivárog be a földbe, hanem haszontalanul elfolyik.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei megpróbálták elképzelni és szemléltetni, mire is számíthatunk néhány évtized múlva és egy fiktív 2050-beli időjárás jelentést készítettek, hogy lássuk, milyen lesz akkor egy átlagos hét időjárása.
Magyarország átlaghőmérséklete 2050-re várhatóan 1-2 fokkal növekedni fog, nyaranta a 25 Celsius-fokot meghaladó csúcshőmérsékletű nyári napok – ún. hőségnapok – száma akár 10-20 nappal is növekedhet majd. Emellett gyakoribbá válnak a heves időjárási események, amelyek özönvízszerű esőzésekkel, erős széllökésekkel, villámlással, esetenként jégesővel járnak és villámárvizet váltanak ki. Paradox módon a fagykárok gyakorisága is növekszik: a tavaszi hónapok melegedése a tenyészidőszak korábbi beköszöntével jár, így a késő tavaszi fagyok már fejlettebb állapotban érhetik az arra érzékeny növénykultúrákat, melyek emiatt elfagynak, ezáltal elmarad a termés. Eközben télen csökken majd a fagyos napok száma, ritkábban hullik majd hó, viszont a tapadó havas, ónos esős helyzetek gyakoribbá válnak.
Az emberiség legnagyobb közös kihívása a klímaváltozás megfékezése és megállítása, amely csak teljeskörű összefogással és gyors cselekvéssel lehetséges.
Forrás: Híradó.hu
