Written by

Magyarország egyik legnagyobb tájsebét tüntetik el Pécsett

Hírek, home_slider| Views: 3680

Egy elhagyatott bánya nemcsak a tájat csúfítja, az élővilágra is rossz hatással van és sokszor még veszélyes is a környezetére. Magyarországon szerencsére egyre több bányaterület kerül vissza természetes állapotába, legutóbb a pécsi Karolina-külfejtés helyreállítása indult el.

Végre eltűnik Magyarország egyik legnagyobb ipari tájsebe, ugyanis megkezdődtek a tájrendezési munkálatok a pécsi Karolina-külfejtés területén. Az összesen mintegy 400 focipályányi elhagyott bányaterület rekultivációja során egy 120 hektáros zöldövezet alakul majd ki, így a terület visszakapja eredeti természetes állapotát.

Pécs energiaellátása évtizedeken keresztül a Karolina-külfejtés területéről kitermelt szén hasznosításán alapult, a város északi peremén található zónában több mint három évtizeden keresztül folyt aktív bányaművelés és volt olyan időszak, amikor évente több mint 400 ezer tonna szenet termeltek ki a területről. Ennek eredményeképpen létesült a hatalmas, mintegy 80 méter mély bányatölcsér, amelynek alján a csapadékvíznek köszönhetően egy 28 méter mély tó is kialakult.

A munka nagyságrendjét jelzi, hogy összesen 9,6 milliárd köbméter korábban kitermelt meddőanyagot kell a bányászat eredményeképpen kialakult katlanban elhelyezni. Emellett a munkálatok során a bányató vizének levezetéséről, illetve a gödör feltöltéséről is gondoskodni kell, majd a terület egészét 40 centiméter vastagságú termőfölddel kell borítani és a növényekkel kell betelepíteni.

De miért ilyen fontos pénzt és energiát áldozni egy rég elhagyott külszíni fejtésre?

Ami rögtön szembetűnik bárkinek, az óriási tájsebek nagyon kitűnnek a környezetből, esztétikailag finoman szólva sem nyújtanak szép látványt. Még nagyobb probléma, hogy a bányaterület kialakításához nagy rész kell kiszakítani a természetből, növényeket kell kiirtani, így az állatok is elveszítik otthonukat. A kitermelés megszűnése után nem áll vissza az élet a területre, beavatkozás nélkül a seb gyakorlatilag örökre elcsúfítja a tájat, se élőhely, se termőföld nem lesz egyhamar magától a bánya helyén.

Azzal is számolnunk kell, hogy a bányák mellett általában települések vannak, az ott élőknek pedig veszélyes lehet a később kialakuló tájseb, elég lehet csak arra gondolni, hogy milyen veszélyeket rejthet egy elhagyott bányaterület túrázókra, kirándulókra.

Veszélyforrás lehet, hogy a hatalmas bányagödrök kontrollálhatatlan talajmozgásokat váltatnak ki, amely a környező épületeket fenyegeteti, emellett további kockázatot jelent, ha esetleges toxikus anyagok szennyezik a környék vizeit.

Sajnos sokszor helyreállítási munkálatok nélkül is súlyos pénzösszegekbe kerülhet a tájseb utógondozása, például a felgyülemlő csapadékvíz miatt. Bár sokan kedvelik a bányatavakat nyáron, fontos észben tartani, hogy ezek a vadvizek veszélyesek lehetnek a hirtelen mélységváltozások, elhagyott munkagépek, előre nem látható omlások miatt!

Megoldás a rekultiváció

Ma már a szakhatóság nem ad ki úgy bányászati engedélyt, hogy ne tartozzon mellé helyreállítási kötelezettség is, sajnos ez azonban nem volt mindig így, emiatt hazánkban több területen is láthatunk a Karolina-külfejtéshez hasonló tájakat. A rekultiváció azt jelenti, hogy ilyenkor visszaállítják természetes állapotot a bányaterületen, helyreállítják az emberi beavatkozás okozta sebeket.

A tájrendezés során általában a korábbi bányaművelés során kitermelt meddőanyagot temetik vissza a gödörbe, így nem kell máshonnan elvonni a földet. Erre a rétegre jön a termőföld, amely befedi a területet, ezen telepedhetnek meg végül a növények. A folyamat természetesen hosszabb ideig tart, évekbe telik, mire újra zöldövezet lesz a korábbi bánya területén, de megéri a türelem és a befektetett energia.

Tüskésrét – egy rekultivált magyar táj

A Pécs déli határában található Tüskésréten a több évig tartó tájrendezés eredményeképpen a hosszú évtizedeken keresztül ipari célra használt ingatlanon egy 51 hektár nagyságú ligetes, füves területet alakítottak ki. A rekultiváció befejezését követően a terület nyugati oldalán egy rekreációs parkot alakítottak ki, a keleti oldalon pedig egy 10 MW névleges kapacitású napelempark létesült, amely jelenleg a második legnagyobb Magyarországon.

Ilyen volt. Kép: Pannonpower

Ilyen lett. Kép: Pécs Ma

Édenkert bánya helyett

Délnyugat Angliában egy környezetvédőkből és botanikusokból álló csoport a bányavidék kellős közepén alakított ki egy Édenkertet, amely Cornwall egyik legnagyobb turisztikai látványossága. A másfél hektáros területen nyolc hatalmas üvegkupola található állandó 32 Celsius-fokos hőmérséklettel, melyek alatt trópusi és mediterrán növények ezreit csodálhatja meg a látogató.

A legnagyobb külszíni fejtések

A világ legmélyebb külszíni bányája a Bingham Canyon, amely az Egyesült Államokban, Salt Lake City mellett található. A külszíni fejtés 1906-ban kezdődött és a mai napig is folyik a kitermelés. A Bingham Canyon bányában jelenleg 1,2 kilométeres mélységben dolgoznak, a munkaterület átmérője 4,5 kilométer.

Európa legnagyobb küszíni fejtése Németországban található. A Hambach szénbánya, amely 299 méter mély, az egész bányaterület pedig 85 négyzetkilométer.