Written by

Elindulhat a tájrendezés a pécsi Karolina-külfejtés területén

Hírek, home_slider| Views: 233

Tizennégy évvel a bezárását követően végre megkezdődhetnek a tájrendezési munkálatok a pécsi Karolina-külfejtés területén, miután megállapodás született az ügyben a Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. között. A bányát tulajdonló energetikai társaság a lakosság érdekeit, valamint a műszaki-biztonsági szempontokat messzemenően figyelembe véve kívánja a rekultivációs munkálatokat elvégezni, illetve a bányászat megkezdését megelőző természetes állapotot helyreállítani.

Újabb ipari tájseb tűnhet el Pécsen annak a megállapodásnak köszönhetően, amelyet a Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. kötött az egykori Karolina-külfejtés területének rekultivációja céljával. Az egyezség értelmében heteken belül megkezdődnek a helyreállítási munkálatok a város pécsbányai negyedében található mintegy 120 hektáros területen.

„A rekultiváció az állam és a bányát megöröklő Pannon Hőerőmű Zrt. közös kötelezettsége, a felek által most aláírt megállapodás pedig lehetővé teszi, hogy tizennégy évvel a bányaművelés befejezését követően végre ténylegesen megkezdődjön a tájrendezés a területen” – mondta el Rudolf Péter, a pécsi erőművet működtető Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.

A város északi peremén található zónában több mint három évtizeden keresztül, 1968-tól 2004-ig folyt aktív bányaművelés és volt olyan időszak, amikor évente több mint 400 ezer tonna szenet termeltek ki a területről. Ennek eredményeképpen egy több mint 500 méter átmérőjű és 80 méter mély tölcsérszerű bányagödör létesült, amelynek alján a csapadék- és talajvíz hatására egy 28 méter mély tó is kialakult.  A munka nagyságrendjét jelzi, hogy összesen 9,6 millió köbméter korábban kitermelt meddőanyagot kell a bányászat eredményeképpen kialakult katlanban elhelyezni. Emellett a munkálatok során a bányató vizének levezetéséről is gondoskodni kell, majd a terület egészét termőfölddel kell borítani és növényekkel kell betelepíteni.

A Karolina-külfejtés rekultiválandó területe

„A lakosság szempontjából kettős győzelem a mostani megállapodás, hiszen egyrészt egy közel másfél évtizede várt tájrendezés kezdődhet meg hamarosan, másrészt a munkálatok első ütemében teljes egészében a Pannon Hőerőmű viseli a költségeket. Így ez a milliárdos nagyságrendű beruházás nem terheli az adófizetők pénztárcáját” – mondta Csizi Péter országgyűlési képviselő.

A helyreállítás kötelezettsége megoszlik a magyar állam és az erőmű között kétharmad-egyharmad arányban. Ebben a helyzetben az erőmű egyedül nem indíthatta el a környezetvédelmi célú beruházást, ám a mostani megállapodás lehetővé teszi ezt számára.

 „A hamarosan elkezdődő munkálatok két ütemben valósulnak meg. Az első ütemben, társaságunk finanszírozásában, helyi alvállalkozó partnerek kivitelezésében fokozatosan a bányató jelenlegi vízszintje felé mintegy 30 méteres magasságig töltjük fel a bányagödröt. Ezután pihentetjük a területet annak érdekében, hogy a lerakott anyag megfelelő szilárdságúvá tömörödjön” – mondta el Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója. Ezt követően, immár állami finanszírozásban indulhat el a projekt második üteme, amelynek végén a töltésszint el fogja érni a végleges magasságot, és megtörténhet a terület növényekkel történő telepítése is.

A tájrendezés megvalósítása során az erőmű számít a lakosság türelmére, ennek érdekében a munkálatokat mindvégig a helyben élők érdekeit messzemenően figyelembe véve kívánja végezni. Ennek érdekében a meddő kitermelése, szállítása és ledöntése csak a nappali órákban fog folyni, hogy a munkagépek zaja minél kevésbé zavarja a környező lakosságot, emellett így a por-, zaj-, és károsanyag-kibocsátás is kedvezőbben fog alakulni. A kizárólag nappali fényviszonyok mellett történő munkavégzés a munkabiztonságot is növeli, amely különösen a bányató vízfelületébe történő töltéskor lényeges. A tájrendezés során a kivitelező a déli meddőhányók művelésének leállítása óta megtelepedett fás szárú növényzetet is eltávolítja, ennek tüzelőanyagként hasznosítható részét pedig a helyben lakóknak fogja felajánlani adományként.

A Pannon Hőerőmű Zrt. elkötelezett a fenntartható energiatermelés mellett a kormányzat pedig ezt a törekvést is értékelte, amikor 2013-ban stratégiai partnerségi megállapodást kötött az erőmű tulajdonosával. A Pannon Hőerőmű tevékenységének és beruházásainak köszönhetően Pécs az első magyarországi megyeszékhely, amely száz százalékban megújuló energiaforrásokból látja el a távhőrendszerét.

„A fenntarthatósághoz az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások hasznosítása mellett az ipari múlt terhes örökségének felszámolása is hozzátartozik annak érdekében, hogy valóban élhető környezetet hagyjunk a következő generációkra” – tette hozzá a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója.

Tüskésréten már végeztek

Nem a Karolina-külfejtés az első, ahol a Pannon Hőerőmű Zrt. aktívan részt vállalt a korábbi barna mezős területek felszámolásában, rendezésében. A Pécs déli határában található Tüskésréten 2014 végén fejeződött be a pécsi erőmű egykori melléktermékeinek lerakására szolgáló zagykazetták felszámolása és a terület teljes körű rekultivációja. A több évig tartó tájrendezés eredményeképpen a hosszú évtizedeken keresztül ipari célra használt ingatlanon egy 51 hektár nagyságú ligetes, füves területet alakítottak ki. A rekultiváció befejezését követően a terület nyugati oldalán Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata egy rekreációs parkot alakított ki, amelyet a lakosság 2015-ben vehetett birtokba. Az ingatlan keleti oldalán pedig egy 10 MW névleges kapacitású napelempark létesült, amely jelenleg a második legnagyobb méretű a hasonló létesítmények sorában Magyarországon.

 

Képek forrása: Pannonpower.hu