Szinte egyidőben jelent meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az európai statisztikai hivatal, vagyis Eurostat nemzetközi árösszehasonlító elemzése, amely az áram- és gázárakat veszi górcső alá.
A tagországok árai között nagy különbségek vannak, jelentésében az Eurostat leszögezi, hogy az árakat számtalan tényező befolyásolja, például a geopolitikai helyzet, a hálózat fenntartásának költsége, az, hogy az adott ország milyen energiamixben hisz, vagy akár az időjárás is. Tehát számos összetevőn múlik, hogy melyik országban mennyit kell fizetni a fogyasztóknak az áramért és a gázért.
A két szélsőérték között nagy a különbség: míg a legolcsóbb Bulgáriában felfelé kerekítve 10 eurócentbe kerül egy kilowattóra áram a háztartásoknak, addig Belgiumban ugyanezért 28 centet fizet az átlagos fogyasztó. Magyarország a maga 11,48 eurócentes árával a harmadik legolcsóbb ország az EU-ban. Itthon a háztartási áram ára kétötödrészt a beszerzésből áll, ugyanennyit hoz a hálózatfenntartás, míg az adók és különböző járulékok az ár egyötödét teszik ki.
A gáz az áramnál jóval olcsóbb, Romániában 3 eurócentet kell fizetni egy kilowattóra gázért, a másik végletet Svédország jelenti 12 centtel. Itthon 3,63 az egy kilowattórányi gáz ára, melynek kétharmadnyi részét a beszerzési ár jelenti, ehhez képest jóval kisebb a hálózatfenntartás, illetve az adórész. A többi ország rangsorában a gázárak tekintetében is harmadikok vagyunk.
A MEKH adatai szerint azonban, amennyiben egy átlagosnak tekintett kétkeresős háztartás áram- és gázfogyasztásának költségeit jövedelmükhöz mérjük, úgy Budapest az európai középmezőnyben található. Vagyis hiába olcsóbbak az árak például Belgiumhoz képest, ahol 3-szoros az áramellátás ára, ha a fizetések összege alacsonyabb.
Aki szeretné elolvasni a teljes jelentéseket a MEKH, illetve Eurostat oldalára kattintva megteheti.
