Lakóhelyétől és országa fejlettségtől függetlenül, a Föld lakosságának túlnyomó többsége egyetért abban, hogy bolygónk jövőjének érdekében sürgős, nemzeti határokon túljutó összefogásra van szükség. A megoldás kulcsa az emberi tudás lehet, legalábbis a legtöbben ebben bíznak leginkább, ha a globális problémák megoldásáról van szó – derül ki a Veolia az Elabe Intézet közös kutatásából, amelynek eredményeit február 8-án mutatták be Párizsban.
Összesen 28 országban, 14 ezer ember megkérdezésével végzett el egy öt kontinensre kiterjedő felmérést a Veolia vállalat az Elabe Intézettel közösen a legfontosabb globális problémák megítéléséről a világélelmezéstől kezdve az energiaellátáson keresztül, a levegőszennyezésig bezárólag.
A február 8-án Párizsban bemutatott kutatás hat legfontosabb megállapítása a következő:
- A kihívások közösek, tehát együtt kell működnie minden országnak, hogy az emberiség megoldásokra leljen.
Gazdasági fejlettségtől függetlenül, a válaszadók többsége mind a 28 országban úgy gondolja, hogy a mai döntéseink és cselekvéseink hatással vannak a jövőre. Országonként 84-89 százalék válaszolta azt, hogy a jelen intézkedései határozzák majd meg a jövő energiaellátását, élelmezését és légszennyezettségét.
- Sürgős, határokon túlnyúló összefogásra van szükség egy biztonságosabb, jobb jövőért.
A válaszadók nagy része mind az öt kontinensen fontosnak tartja, hogy gyorsan reagáljunk az ökológiai, energiabeli és élelmezésbeli kihívásokra. Egészen pontosan egy 1-től 10-ig terjedő skálán összesen 6,6-ra értékelték a sürgős válaszok kidolgozásának fontosságát.
Az 5 legfontosabb és legsürgősebb kihívás az országok számára, amikre megoldást kell találni: megújuló energiaforrások használata, a levegő minőségének javítása, a hozzáférhetőség biztosítása egészséges táplálékokhoz, elegendő élelmiszer elosztása mindenkinek és a vízminőség javítása.
- Habár a sürgős cselekvés közös érdeke mindenkinek, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az országok közötti egyenlőtlenségeket.
A skála két szélső pontjának Elefántcsontpartot és Svédországot tekinthetjük a felmérésben részt vevő országok között. Az előbbi ökológiai szempontból sokkal sérülékenyebb, problémásabb a hozzájutás az élelemhez, energiához és nagyobb a szennyezettség is, ugyanakkor az emberek bizakodnak a jövővel kapcsolatban. Ezzel szemben Svédországban sokkal mérsékeltebb az optimizmus, annak ellenére, hogy az országban kevésbé égetők a fentebb felsorolt problémák.
- Az egyenlőtlenségek ellenére is van egy nagy közös nevező az országok között: a feladás sehol sem opció.
Mindenképpen biztató, hogy a különböző országokban élő kitöltők túlnyomó része úgy gondolja, hogy saját országának megvannak a megfelelő kapacitásai arra, hogy leküzdje az élelmezési, energetikai és ökológiai kihívásokat.
- A válaszadók többsége az emberi tudásba helyezi legnagyobb bizalmát, ha a globális problémák megoldásáról van szó.
A jövő megmentését a kitöltők a technológiafejlesztésektől és egyéni attitűdök változásától várják, emellett fontos befolyásoló tényezőnek tartják még a pénzügyi finanszírozást és a kormányzati szabályozásokat is.
- Habár a kitöltők hisznek abban, hogy az emberiség képes megoldásokat találni, a legtöbb válaszadót mérsékelt optimizmus jellemzi azzal kapcsolatban, hogy az elkövetkező 20 évben jelentős változás fog-e történni országaikban.
A legnagyobb lehetőségeket a megújuló energiaforrásokban, a hulladékok újrahasznosításában és a pazarlás mérséklésében látják a felmérés válaszadói.
Ezzel szemben a többség kételkedik abban, hogy országuk képes lenne a nagyvárosias környezetben megfelelő mezőgazdaságot kialakítani; vagy elraktározni és újrafelhasználni az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxidot.
Aki kíváncsi az eredmények országonkénti lebontására, ide kattintva olvashatja el az angol nyelvű értékelést.
