Written by

Autóval vagy anélkül a nagyvárosokban?

Hírek, home_slider| Views: 6326

Nemcsak gyalogosként, de sofőrként is felmerülhetett már bennünk, hogy jobb lenne-e a városi közlekedés autók nélkül? Nos, több európai nagyváros döntött már az autós forgalom valamilyen szintű korlátozásáról utcáin, amelynek nem csupán kényelmi, de környezetvédelmi előnyei is vannak. A helyek szűkössége, a kialakuló dugók és az autók károsanyag-kibocsátása mind-mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe vettek például Koppenhágában is, ahol több autók által használt területet sétálóövezetté alakítottak.

Sok esetben kimutatták már azt, hogy járműveink milyen mértékű hatással vannak bolygónk levegőjére, valamint a globális felmelegedésre. Természetesen itt nem csak az autókra kell gondolni, azonban megnövekedett számuk és használatuk jelentősen növelte az emberek általi károsanyag-kibocsátás mértékét. A nagyvárosokban többszörösére nőtt az utakon cirkáló járművek száma az elmúlt évtizedekben, ez pedig több problémát is felvetett a kutatókban.

A városban autóval megtett utak hossza olykor alig pár kilométer, melyet akár tömegközlekedéssel, gyalog vagy kerékpárral is megtehetnének az emberek. Emellett a körutakon, sztrádákon dugók alakulhatnak ki a forgalmasabb napszakokban az egyre csak gyarapodó autószám miatt, amely további fölösleges károsanyagok felszabadulásához vezethet. Az autók kimutatottan az egyik legjelentősebb okozói az ember által termelt üvegházgázoknak: a benzin és dízel üzemanyagok égetésével nagy mennyiségű szén-dioxid, nitrogén-dioxid és szén-monoxid is felszabadul.

Mi a megoldás?

Természetesen nem lehet az autókat egyik pillanatról a másikra kitiltani a városokból és talán nem is ez a legjobb megoldás, illetve a cél sem. Több nagyvárosban, például Koppenhágában , az autóforgalom csökkentésére autómentes zónákat alakítottak ki. Ezek, a korábban autók által használt területek mára sétálóutcákká és közösségi terekké alakultak, így népszerűsítve a rövidebb távok gyalogosan vagy egyéb eszközökkel való megközelítését.

Természetesen nem csak a sétálóutcák jelenthetnek megoldást. Az egyéni ökológiai lábnyomunkat más módokon is csökkenteni tudjuk, mellyel hosszabb távon a városét is sikerülhet. A nagyvárosokban jellemző a fejlett közösségi közlekedés, napjainkban pedig egyre több autómegosztó szolgáltatás, közösségi kerékpárok és elektromos rollerek is rendelkezésre állnak. A közösségi közlekedéssel lényegesen csökkenthető ökológiai lábnyomunk. Ahelyett, hogy egyedül ülnénk egy autóban, ami pazarló, hiszen közel ugyanakkora károsanyag-kibocsátással jár, mintha tele lenne a jármű, a metrókon, villamosokon és buszokon úgy utazhatunk, hogy rajtunk kívül átlagosan több tucat ember is ”osztozik” az adott jármű kibocsátásán. Akik pedig mindenképpen elkerülnék a tömegközlekedést, azoknak az autómegosztó szolgáltatások továbbra is biztosítják a kényelmes, akár egyedüli utazást, azonban a városban található gépjárművek számának csökkentésével, hiszen egy közösségi autó egyszerre több személy járműhasználatát képes lefedni. Emellett egyre több esetben kölcsönözhetünk elektromos vagy hibrid autókat, melyek használata kevesebb károsanyag-kibocsátással jár, ezek, perc- vagy kilométerdíjas alapokon juttatnak el minket A-ból B-be. Természetesen nem kihagyhatók a felsorolásokból a kerékpárok és rollerek sem, melyek bérlésére egyre több vállalat biztosít lehetőséget, amennyiben mi nem rendelkezünk ilyen eszközökkel.

Ezek a megoldások nagyban hozzájárulhatnak az autók mennyiségének csökkentéséhez, ezzel pedig ahhoz is, hogy a városok károsanyag-kibocsátása egyre alacsonyabb legyen. Ha nem is pattanunk egyből buszra és hagyjuk autónkat a garázsban, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy bizonyos távokra ténylegesen szükségünk van-e a gépjárművünkre. Akár használatának felére csökkentésével is tehetünk azért, hogy a Földön keletkező üvegházhatású gázok csökkenjenek és ne okozzanak további károkat légkörünkben.

Források: greendex.hu, ecology.wa.gov