Nyakunkon az óraátállítás, október 28-án vasárnap ugyanis eggyel visszább kell állítanunk az órát, vagyis nyáriról télire igazítjuk időszámításunkat. Az Európai Unió viszont 2021-től szeretné eltörölni a gyakorlatot. Vajon igazuk van és tényleg értelmetlen az évi két óraátállítás?
Először az első világháború idején 1916-ban, a harcok okozta gazdasági nehézségek miatt állították át az órát az Osztrák-Magyar Monarchiában. Azonban nem ekkor véglegesedett a szokás, Magyarországon négy ütemben honosodott meg az óraátállítás. Először 1916-tól 1920-ig volt külön nyári időszámítás, majd a következő háborús spórolásban újra bevezették, 1941-től egészen 1949-ig élt a rendszer. 1954-től 1957-ig az esti termelésre hivatkozva újra átállították nyáron az órákat, utána 1980-ban tértek vissza a szokáshoz az elszabaduló energiaárak miatt.
Az európai országok elsősorban energiatakarékossági megfontolásokból kezdték alkalmazni az óraátállítás gyakorlatát a múlt században. Azonban 2018-ra ez sokat vesztett relevanciájából, mivel több tanulmány is arra jutott, hogy mára csak elenyésző mértékű spórolást jelent a váltogatás. Eközben pedig a polgárok részéről egyre több panasz érkezik az óraátállítás kényelmetlensége, és negatív egészségügyi hatásai miatt.
A kételyek miatt az Európai Bizottság idén nyáron nyilvános konzultációt folytatott, amelyre 4,6 millió válasz érkezett be, a kitöltők 84 százaléka pedig támogatta az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetését. A Bizottság mindezek fényében arra a következtetésre jutott, hogy 2021-től el lehet törölni az átállítást, azt pedig, hogy a nyári, vagy téli időszámítást kell-e alkalmazni, a tagállamok szabad döntésére kell bízni. Vagyis esetünkben a Kormány hatásköre, hogy eldöntse, melyik időszámítást szeretné megtartani – erről egyébként még nem foglalt állást, így később tudhatjuk meg, mi lesz a hazai gyakorlat.
A nyári időszámítást választó országokban tehát 2021. március 27-én, a télit választóknak október 31-én kell majd utoljára állítaniuk az órát.
A Mavir (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) becslései szerint Magyarország évente átlagosan mintegy 100-120 ezer megawattóra villamos energiát takarít meg a téli és nyári időszámítás váltakozásával, ami megfelel egy közepes méretű magyar város éves fogyasztásának. Az ország körülbelül 45 millió megawattórás fogyasztásának ez alig több mint két ezreléke, ennyi többletfogyasztás a villamosenergia-rendszernek nem okoz többletterhet. Háztartásokra levetítve nem hoz különösebb hasznot az átállítás: 4,5 millió lakással számolva az éves megtakarítás még az ezer forintot se éri el. Az viszont egyéni, hogy ki-mennyire éli meg nyűgnek az átállítást, vannak, akik szenvednek tőle, vannak, akik könnyedén veszik.
