Written by

10 aggasztó fast fashion statisztika

Hírek, home_slider| Views: 1230

Manapság egyes ruhaüzletekbe belépve számos zöld megoldással találkozhatunk. Bizonyos százalékban elcsíphetünk újrahasznosított vagy környezetbarát textíliákból készített darabokat, a kasszánál megkérdezik tőlünk, kérünk-e zacskót, és ha igen, papírból készült verziót adnak számunkra. Sőt, szinte minden fast fashion bolt rendelkezik saját vászontáskákkal is, azonban talán ez mutatja meg a leginkább azt, hogy a fenntarthatóság álcája még mindig csak a további fogyasztásra ösztönzésről szól.

A fast fashion iparág a globális szén-dioxid-kibocsátás csaknem 10 százalékáért felel, rengeteg erőforrást pazarol, ráadásul a legyártott ruhaköltemények halmokban állva végzik a szeméttelepeken.

Az Earth.org most összegyűjtött tíz olyan sokkoló statisztikát, mely rámutat az iparág mai napig szennyező voltára.

Textilhulladék

Az évente legyártott 100 milliárd ruhadarabból 92 millió tonnányi hulladéklerakókba kerül. Ezt talán úgy lehetne megfelelően szemléltetni, hogy elképzelünk egy ruhákkal telerakott kukásautót, melyből minden másodpercben egy a szemétlerakókon köt ki.

Romló tendencia

Ha az elkövetkezendő években nem történik változás, és nem tesznek további lépéseket a fast fashion okozta textilhulladékok csökkentésére, akkor az iparág globális kibocsátása valószínűleg megduplázódik az évtized végére.

A kilós ruha új értelmet nyer

Csak az Egyesült Államokban évente 11,3 millió tonna textilhulladék keletkezik, mely az összes textil hozzávetőlegesen 85%-át teszi ki. Ebből következtethető, hogy egy átlagos amerikai évente 37 kilogramm ruhát dob ki, amely országszerte 2150 darabnak feleltethető meg másodpercenként.

Ruhahordás

Mindezen adatok annak köszönhetők, hogy az eldobhatóság kultúrája soha nem látott mértékre nőtt. Jelenleg számos darabot mindössze 7-10 alkalommal hordunk, mielőtt megszabadulnánk tőlük, ez az arány 35%-kal rosszabb, mint 15 évvel ezelőtt. Nem is beszélve a sztárok világáról, ahol a gálákon és vörösszőnyeges rendezvényeken egy-egy egyedi ruhakölteményt mindössze egyetlen alkalommal viselnek.

Édesvíz

Egyetlen egy kilogrammnyi gyapot előállításához 20 000 liter víz szükséges. Ez azt jelenti, hogy csupán egy póló elkészítéséhez körülbelül 2700 liter vizet használnak fel, amely egy ember 900 napra elegendő szükségletét tudná fedezni. Mindez rendkívül sokkoló adat, ha hozzátesszük, hogy a világ népességének egyötöde édesvízhiányos térségben él.

Szennyvíz

Ezek mellett ráadásul a globálisan keletkező szennyvizek 20%-áért a divatipar a felelős. Hiszen az anyagok festése, különféle vegyianyagokkal való kezelése, sőt maguknak a fonalaknak az előkészítése során is rengeteg vizet használnak el.

Pocsékolás

Abból, hogy sokkal gyakrabban cseréljük le ruhadarabjainkat, mint korábban, az következik, hogy sokkal több textilszemetet termelünk, ugyanis a kidobott ruhák túlnyomó részét sajnos nem hasznosítjuk újra. Világszinten a ruhaanyagok mindössze 12%-a kerül újrahasznosításra, ennek legfőbb oka pedig az, hogy ruháink nagy részének nem megfelelő az anyaga az újrahasznosítási folyamathoz.

Mikroműanyagok

S ha már a ruháink anyagáról van szó, nagyon gyakran valamiféle műszálas textilből készülnek ruhaneműink, így nem csoda, rengeteg mikroműanyag keletkezéséhez járulnak hozzá. Minden egyes mosással és gépi szárítással újabb és újabb adag mikroszálat ürítünk a szennyvízrendszerbe, melyek a csatornákon keresztül végül a világ óceánjaiban kötnek ki. A világ vizeiben fellelhető mikroműanyagok nagyjából 10%-a származik ruháinkból.

Csere

Az online rendelések térnyerésével bizony a termékvisszaküldések és -visszaváltások aránya is jelentősen megnőtt az elmúlt években. Ezzel az a legfőbb probléma, hogy a vállalatoknak gyakran többe kerül ezeket a termékeket visszavezetni a forgalomba, mint megszabadulni tőlük. 2020-ban csak az Egyesült Államokban 2,6 millió tonna visszavitt ruha került hulladéklerakókba. Ráadásul egyes becslések szerint ugyanezen évben 16 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért feleltek a visszaküldött ruhák Amerikában. Ez egy év leforgása alatt 3,5 millió autó kibocsátási értékének felel meg.

Termelési volumen

A fast fashion divatmárkák ma kétszerannyi ruhát gyártanak, mint 2000-ben. Ahogy azt már a korábbi pontokban is említettük, a termelési volumen növekedése bizony a gyártás alatt keletkező textilhulladék mennyiségének emelkedésével is jár. A mai divat ráadásul előnyben részesíti a mindenféle egyedi kivágásokkal díszített ruhadarabokat, ami miatt rengeteg anyag kerül kárba. Hiszen ezek az apró textilcafatok már nem hasznosíthatók másra. Egy tanulmány szerint a ruhagyártás során felhasznált anyagok 15%-a megy kárba. Mindez még elkeserítőbb, ha hozzátesszük, a gyártás után ráadásul néhány éven belül többségük a szemétben végzi.

Forrás: Earth.org