Egy esős bakui napon egy apuka felnézett az égre és azt kérdezte: „ha szélből tudunk energiát termelni, akkor esőből miért nem?” Tizenöt éves kislánya komolyan elgondolkozott a dolgon, majd bevonult az iskola fizika laborjába és kifejlesztette a Rainergy-t.
Reyhan Jamalova. Forrás: un.org
Reyhan Jamalova koncepciója lehetővé teszi, hogy esőből elektromos áramot állítsunk elő. Fizika tanára és egy barátja segítségével a tizenöt éves lány négy hónapon át dolgozott a számításokon és az eszköz kifejlesztésén, majd az azeri államtól kapott 20 000 dolláros támogatás révén megépítették a találmányt. A Rainergy-t először 2017 novemberében Indiában mutatták be, ahol számos befektető figyelmét keltette fel. Reyhan ötletét a nemzetközi szféra is érdeklődve fogadta, a lány hamar felkerült például a Forbes ázsiai 30 fő 30 alatt listájára, amivel hazájának is komoly megbecsülést hozott, hiszen ő az első azeri nemzetiségű rangsorolt.
A 9 méter magas készülék négy fő elemből áll: egy esővízgyűjtőből, egy víztartályból, egy elektromos generátorból és egy elemből. Az esővízgyűjtő a lehullott csapadékot a tartályba tereli, majd a víz nagy sebességgel keresztüláramlik a generátoron. Az így keletkezett energia elektromos árammá alakul át, amit aztán az elemben tárolnak, ezáltal akár később is felhasználható.
A találmány. Forrás: philstar.com
A Rainergy-nek alapvetően két prototípusát készítették el. Az egyik összesen 3, míg a másik akár 22 LED lámpa 50 másodperces megvilágítására is képes – ez utóbbi mindössze hét liter esővíz felhasználásával.
Mivel Azerbajdzsán nem számít kimondottan csapadékos területnek, Reyhan főleg nemzetközi felhasználására szánja találmányát. Álláspontja szerint a Rainergy pontosan az olyan országoknak jelenthet megoldást, ahol a vidéki lakosság nem, vagy alig jut elektromos áramhoz, ugyanakkor gyakoriak a monszunesőzések, mint például a Fülöp-szigetek, Malajzia vagy Indonézia. Az ehhez hasonló szituáció nagyjából 1,5 milliárd embert érint a Földön.
Az esőenergia előállítására nem a Rainergy az egyetlen próbálkozás: idén például a Hongkongi Városi Egyetem kutatói cseppalapú generátort fejlesztettek ki ugyanezzel a céllal. Ennek működési elve különbözik a Rainergy-től, hiszen a szerkezetben az elektromosságot két elektróda közt létrejövő zárt áramkör generálja, miután az esőcsepp elérte az egyik, indium-ón-oxiddal bevont elektróda felületét. Ez a technológia jelenleg 100 kisebb LED lámpa táplálására elegendő, de a kutatók reményei szerint a jövőben folyamatos ellátást tud majd biztosítani és sok olyan felületen válik lehetővé a hasznosítása, amelyen folyadék szilárd anyaggal érintkezik (pl. esernyő).
Fontos kihangsúlyozni, hogy mindkét elképzelés rendkívül innovatív és nagyszerű a maga nemében. Ugyanakkor a Rainergy-nek van egy hatalmas előnye is: amellett, hogy viszonylag olcsó, a felépítése és az üzemeltetése nem igényel szakképzett munkaerőt, így azoknak az embereknek nyújthat reményt az életminőség javítására, akik arra a leginkább rászorulnak.
Források: haaretz.com; youtube.com, qubit.hu
