A 2020-as év semmiképpen nem mondható eseménytelennek: világjárvány, gazdasági zűrzavar és társadalmi forrongások egyaránt jellemezték. Az év során negatív és pozitív rekordok dőltek meg, természeti katasztrófák mellett ambiciózus környezetvédelmi vállalásokból sem volt hiány. A klímaváltozás továbbra is napjaink egyik legfontosabb kihívását állítja elénk.
A természeti katasztrófák száma megduplázódott az elmúlt húsz évben
Az év elején az ausztrál bozóttüzek híre határozta meg a klímaváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos közbeszédet. A tüzek hatására több mint egymilliárd állat pusztult el, és óriási területek lángoltak a hónapokig tartó bozóttüzekben, rengeteg szén-dioxidot juttatva a levegőbe. Nyár végétől ősz közepéig az Egyesült Államok Nyugati partvidéke állt lángokban. Kaliforniában 2,2 millió hektárnyi terület vált a lángok martalékává, minden idők legpusztítóbb tűzvészét okozva az államban. A rekord mértékű szárazság, a hőség és a szeles idő együttese szinte tökéletes táptalaja volt a tüzeknek. Szintén szeptemberben Brazília közép-nyugati részén erdőtüzek miatt környezeti vészhelyzetet hirdettek. A tűzvész oka a közel 50 éve nem tapaszalt mértékű szárazság. A Brazília, Paraguay és Bolívia területén található a Pantanal, a Föld legnagyobb trópusi mocsarát is elérte a tűzvész. A térség kiemelten fontos biodiverzitás szempontjából, fontos szerepet játszik a kontinens vízkörforgásában is, és kiváló szénelnyelőként is működik.
2020 során a világ számos pontját sújtották szélsőséges időjárási jelenségek, extrém viharok és áradások. Az évben 13,5 millió ember veszítette el otthonát a természeti katasztrófák miatt, és a tíz legpusztítóbb időjárási katasztrófa százötven milliárd dollár biztosított veszteséget okozott az év során. Az ENSZ katasztrófakockázat-csökkentési irodája szerint csaknem megduplázódott a természeti katasztrófák száma az elmúlt 20 évben, ami elsősorban a klímaváltozás számlájára írható. A legtöbb természeti katasztrófát Kínában (577), az Egyesült Államokban (467), Indiában (321), a Fülöp-szigeteken (304) és Indonéziában (278) regisztrálták; a leggyakoribbak az áradások és viharok voltak. A Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC) becslése szerint 2010 óta több mint 410 ezer ember halálát okozták természeti katasztrófák, és mintegy 1,7 milliárd ember vesztette el otthonát, állatait, termőföldjét vagy megélhetését ezen csapások miatt. 2020-ban a hurrikánok száma is rekordot döntött az Atlanti térségben. A júliustól november végéig tartó szezonban idén 29 névvel rendelkező vihar söpört át.
Forrás: foldrajmagazin.hu
Az évben sorra dőltek meg a melegrekordok, és a Lancet orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint Európában halnak meg a legtöbben a klímaváltozás okozta hőhullámok miatt. Ez az év lehet a valaha mért legmelegebb év Európa történetében. Az eddigi legforróbb hőmérsékletet is idén mérték: a Kalifornia és Nevada határán fekvő Death Valley Nemzeti Parkban 54,4 Celsius-fokot mértek augusztus 16-án. Az északi félteke egyik leghidegebb pontján, Verhiojaszkban is eddig nem tapasztalt meleget mértek, 38 fokot érte el a hőmérséklet júniusban, miközben egész Kelet-Szibériában 30 fokos kánikula tombolt. Magyarországon is több melegrekord is megdőlt az év során, például október 3-án a Baranya megyei Kémesen 30,8 fokot regisztráltak, és ezzel megdőlt a napra vonatkozó maximumhőmérséklet rekordja. Az év legmelegebb napján hazánkban 37,4 fokra emelkedett a hőmérséklet Mezőkovácsházán.
Ahogy a bolygó éghajlata melegszik, a sarkköri jégtakaró is egyre olvad. 2020-ban német kutatók jelentették, hogy soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkon júliusban. Csak a sarkvidék Oroszországhoz tartozó területén egymillió négyzetkilométernyi jég tűnt el júliusban. A tengerjég kis kiterjedésének oka a szokatlanul meleg időjárás, a sarkvidék oroszországi területeit sújtó szokatlan hőhullám volt. A nyár folyamán rekord meleget mértek az Észak-sarkvidék Norvégiához tartozó szigetcsoportján, a Spitzbergákon is. Egy szeptemberben megjelent kutatás szerint a melegedő tengervíz évente nagyjából egy méternyivel csökkenti a jégréteg vastagságát az Északi-sarkon – és ez a folyamat az elmúlt évtizedben kétszeresére gyorsult, és hatását egész évben kifejti, szemben a felszíni olvadás időszakosságával.
Koronavírus: csökkenő károsanyag-kibocsátás után visszarendeződés
A világjárvány sok szempontból a klímaváltozáshoz hasonló veszélyekkel szembesítette a társadalmakat: globális méretű, a leginkább sérülékeny csoportokat hatványozottan érinti, elhárításához kollektív fellépésre van szükség. A különbség, hogy a járvány és a vele járó válság gyorsabb lefolyású.
A koronavírus járvány okán életbe lépő korlátozások és lezárások a világ nagy részét megállásra kényszerítették. Ennek következtében tavasszal az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen csökkent, – 2020-ban várhatóan 7 százalékkal csökken a globális szén-dioxid-kibocsátás – viszont ez nem bizonyult hosszú életűnek. A Meteorológiai Világszervezet szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja idén ismét emelkedett. A szervezet szerint a Covid-19 okozta válság hatásai rövid távon nem különböztethetőek meg a természetes változékonyságtól, és 2020-ban várhatóan 4-7 százalékkal fog csökkeni a globális emisszió.
Hovatovább a járvány hatására a műanyaghulladék mennyisége is megnövekedett, ami tovább fokozza a már eleve súlyos szennyezési problémát. Természetesen az idei év elsődleges prioritása a vírus terjedésének mérséklése volt, együttműködésre alapuló védekezési intézkedések bevezetésével. Mindez azonban nagy mennyiségű hulladék termeléséhez vezetett, az eldobható maszkoktól és más egyéni védőeszközöktől kezdve az plexi védőfalak fokozottabb felhasználásáig, más egyszer használatos műanyag cikkekkel együtt. 2020 tehát visszalépést jelentett a műanyagszennyezés elleni küzdelemben, ami negatív következményekkel jár az élővilágra nézve.
A koronavírus járvány tanulságokkal szolgált a légszennyezettség kapcsán is. Tudományos jelentések sora bizonyította be, hogy a szennyezett levegő nemcsak könnyíti a koronavírus terjedését, hanem a betegség lefolyását is súlyosabbá teszi.
A koronavírus járvány okozta válság azonban lehetőség is lehet. Vissza nem térő alkalom a világ számára klímaváltozás kezelésére, illetve olyan szektorok átalakítására, mint az energia, közlekedés, élelmezés és légiközlekedés.
2020, a megújuló energiaforrások éve
Az elszabaduló járvány és az egyre melegedő éghajlat jelentette problémák és kihívások mind hozzájárultak ahhoz, hogy a fosszilis üzemanyagipar is válságba került. Az olajárak zuhanásnak indultak, ami pedig hatalmas árbevétel kieséssel járt. A British Petroleum „Energy Outlook 2020” kiadványa szerint az olaj iránti kereslet már soha nem tér vissza a koronavírus válság előtti szintre globálisan. Mindemellett, a világ vezető olaj- és gázipari vállalatai kormányzati mentőcsomagokat, illetve a környezetvédelmi előírások enyhítését követeltek, kihasználva a helyzetet, hogy a kormányok szerte a világon a gazdaság kimentésére fókuszálnak, így a fenntarthatósági célkitűzések sok esetben háttérbe szorultak, visszavetve a klímaváltozás elleni küzdelmet. Korábban olajipar csúcsát 2030-ra prognosztizálták, azonban jól lehet, hogy ezt a csúcsot már 2019-ben elérte a szektor, és innentől lassú lejtmenetre lehet számítani.
Az év során minden korábbinál nagyobb, rekord nagyságú új megújuló kapacitást telepíthetnek globálisan, ezáltal a világ teljes új, idén létrejött áramtermelő kapacitásának közel 90 százalékát a megújulók tehetik ki. Az energiatermelés fenntarthatóvá kiemelt fontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Ezt erősíti meg az is, hogy 2020 a megújuló energiaforrások szempontjából kimagasló év volt, főleg a nap- és a szélenergia teljesített az elvárásokon felül. Idén a globális energiaigény várhatóan 5 százalékkal csökkenhet 2019-hez képest, miközben a megújulók felhasználása 1 százalékkal emelkedhet. Ennek egyik fő oka, hogy klímapolitikai szempontból egyre inkább előnyben részesítik a megújulókat. Magyarországon leginkább a napenergia éve volt 2020, több rekord is megdőlt. Áprilisban volt olyan nap, amikor a napenergia 27,3 százalékát adta a teljes magyar áramtermelésnek, így ezzel együtt a megújuló energiaforrások a teljes magyar áramtermelés 34,6 százalékát tették ki. December elején pedig a paksi atomerőmű jelenlegi, 2000 megawattos termelési volumenét meghaladó méretű lett a hazai naperőműi-kapacitás.
Klímapolitikai vállalások – karbonsemlegesség 2050-ig?
A 2020-as évet kevésbé határozta meg a klímapolitika, mint 2019-et – érthető módon a járványhelyzet kezelése volt előtérben. Az év egyik fontos híre volt, hogy az Egyesült Államok Donald Trump döntésére kilép a párizsi egyezményből. A döntésnek globális jelentősége is van, tekintve hogy az USA az üvegházhatású gázok nagyjából 15 százalékát bocsátja ki. Ugyanakkor a Joe Biden, aki 2021-től tölti be az elnöki pozíciót, ígéretet tett, hogy visszalépteti az országot az egyezménybe. Joe Biden emellett azt is vállalta, hogy az Egyesült Államok az évszázad közepéig karbonsemlegessé válik.
Európában fontos lépés volt a klímaváltozás elleni küzdelemben, hogy decemberben jóváhagyták az EU új 2030-as klímacélját, amely meghatározza, hogy nettó 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a huszonhét tagállam. Japán is csatlakozott az EU célkitűzéseihez, miszerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását nullára csökkenti 2050-re. Kína, a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, októberben tett vállalást, hogy 2060-ra eléri a karbonsemlegességet, Dél-Afrika és Dél-Korea ugyanezt 2050-re vállalta. Dánia is nagy vállalást tett, decemberben jelentették be, hogy az ország 2050-re felhagy az olajkitermeléssel és teljesen felszámolja olajiparát. Brazília szintén 2060-ra vállalta a klímasemlegességet.
A magyar kormány az év elején tette közzé energia- és klímapolitikai stratégiáját, eszerint az ország villamosenergia-termelése 90 százalékban karbonsemleges lesz 2030-ig, 2050-re pedig a klímasemleges kibocsátás a cél.
