Naponta e-mailek özönét zúdítjuk egymásra, vagy munka-, vagy egyéb ügy miatt. Az internet viszont csakúgy zabálja az energiát, így hiába gondolnánk a papírhasználat nélküli kommunikációt környezetkímélőbbnek, a valóság ennél árnyaltabb. Ma már az internetforgalom ugyanakkora környezetterhelést generál, mint a teljes légiközlekedés.
Minél többen és minél többet kommunikálnak online a világban, minél széleskörűbb a felhasználói bázisa a közösségi médiának, minél több az egy főre jutó számítástechnikai eszköz (okostelefon, táblagép, laptopunk stb.), és minél többet klikkelünk egy nap, annál több áramot fogyaszt az internetnek nevezett energiazabáló behemót. A sors iróniája pedig, hogy ezt a cikket is az interneten találhatja meg az olvasó.
Az internet forgalma olyan nagymértékben megnőtt az utóbbi időben, hogy az emberiség által generált digitális adatok 90 százaléka az elmúlt két évben keletkezett. És mivel minden egyes online lépésünk mögött áramfogyasztás van, gondolhatjuk, mennyire megugrott az internet energiafogyasztása ezekben az években. A mindenféle netes adatforgalmunk az éves globális üvegházgáz-kibocsátás 2 százalékáért felel, ez körülbelül annyi, mint amit a légi közlekedési szektor bocsát ki.
Az adatforgalom növekedésével pedig egyenes arányosságban az internet légszennyezése is nő. Ha egy nagyobb csatolmánnyal megterhelt e-mailt küldünk, azzal 50 gramm szén-dioxiddal szennyezzük a légkört. Ez a mennyiség nagyjából egy vízforraló egyszeri használatának felel meg.
És mindehhez hozzájönnek még az egész internetes tevékenység működéséhez szükséges hardverek, gondoljunk például az internet működtetéséhez szükséges szerverközpontok megépítésére, valamint a technológiai eszközök gyártására. Ráadásul előbb-utóbb ezek az eszközök is hulladékként végzik. Az ENSZ szerint a feleslegessé vált elektromos eszközök 90 százalékát vagy illegális módon dobják ki a természetbe vagy jogtalanul kereskednek vele. A cégek egyelőre lassan haladnak az újrafeldolgozási arány emelésével, pedig nagy a használt gépekben rejlő potenciál: számtalan ásvány, ritkaföldfémfajta található bennük, amelyekre az új kütyükhöz is szükség lenne.
Vannak azonban pozitív példák is, többek között a 2020-a tokiói olimpia érmei kiselejtezett okostelefonokból készülnek majd. A globális netes adatforgalom nagy óriásai (Google, Facebook) is sorra jelentik be, hogy megújuló energiákat használó áramhálózatra állítják rá egy-egy szerverközpontjukat. A Dell és a BT (régebben British Telecom) pedig arra törekszik, hogy “nettó pozitív” stratégiával többet adhassanak vissza a társadalomnak és az ökoszisztémának, mint amennyit elvesznek.
Forrás: Piac és Profit
