A légszennyezés rendkívül káros mind az emberek, mind az állat- és növényvilág számára. Mindannyiunk érdeke tehát, hogy megállítsuk a károsanyag-kibocsátást! Jó hír, hogy a klímabarát cselekvések nemhogy anyagi ráfordítással, hanem kecsegtető haszonnal járnak.
Az ENSZ 2018-as klímavédelmi jelentése szerint határozott klímavédelmi intézkedésekkel 26 000 milliárd dollár gazdasági hasznot lehetne elérni 2030-ig. Ha a világ országai átállnának a zöld gazdaságra 65 millió, alacsony szén-dioxid kibocsátással járó munkahely jönne létre. A megújuló energia ma sok esetben olcsóbb, mint a fosszilis tüzelőanyagok, vagyis a zöldenergia elterjedésével egymilliárd olyan ember juthat elektromos áramhoz, akinek most nincs hozzáférése.
Bizakodásra ad okot, hogy az ENSZ Gazdasági és Klímavédelmi Bizottsága szerint a világ 130 legbefolyásosabb vállalata elkötelezett a megújuló energiák kizárólagos használata mellett, illetve a fosszilis energiahordozókból élő országok is igyekeznek csökkenteni függőségüket. A Klímavédelmi akció 100+ projektre 250 nagybefektető huszonnyolc milliárd dollárnyi forrást szándékozik felhasználni. Ugyanakkor a fejlett országok nem tesznek eleget annak a vállalásnak, hogy százmilliárd dollárnyi befektetést irányítsanak klímavédelmi célokra, ezzel pedig veszélybe sodorják a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény megvalósulását.
A jelenlegi befektetési volumen a megújulók terén nem elegendő ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény céljainak megfelelő mértékben folytatódjon a gazdaság leválása a fosszilis energiahordozók használatáról. A cél eléréséhez ugyanis évente 2,6 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást. Az egyezmény megvalósulásához meg kellene duplázni a megújuló energiákba és az egyéb alacsony karbontartalmú technológiákba – például biomassza hasznosítására – irányuló tőkét. A Földben kellene hagyni 10 000 milliárd dollár értékű kőszén-, földgáz-, és kőolajkészletet, de az ebből keletkező veszteségeket ellensúlyozni és ellentételezni tudná a zöld gazdaságból eredő növekedés.
A Nemzetközi Energia Ügynökség évek óta figyelmezteti a döntéshozókat, hogy a fosszilis energiahordozók hasznosítására fordított állami ártámogatásokat le kellene építeni. Ezen túlmenően a szén-dioxid kibocsátás tonnánkénti árát fel kellene emelni olyan szintre, hogy ne érje meg többé légszennyező termelési folyamatokat végezni. Az energiapiacot át kellene alakítani és a megújulók térnyerését és az energiahatékonyságot forszírozó célszámokat kellene kitűzniük a kormányoknak.
Források: Greenfo; Piac és Profit
