A globális energiafogyasztás öt éve nem látott mértékben nőtt 2017-ben, ráadásul tavaly évek óta először növekedett a szénfelhasználás és a szén-dioxid kibocsátás mértéke is. A magyarországi energiafelhasználás növekedése kiemelkedő volt az európai országok között.
A BP (British Petroleum) brit olajipari cég Statistical Review of World Energy című kiadványában jelent meg a globális energiaszektor 2017-es elemzése. A jelentés szerint rengeteg olyan fejlemény volt, ami aggodalomra adhat okot, és arra utal, hogy a fenntartható technológiák térhódítása közel sem olyan gyorsan és egyenletesen megy végbe, ahogy sokszor gondoljuk. A tavalyi évben először bővült a globális szénfelhasználás 2013 óta, és stagnálás után újra emelkedett a világ szén-dioxid-kibocsátása is.
A fosszilis energiaforrások használatának fokozódása egyetlen, ám annál triviálisabb okra vezethető vissza: a gazdasági növekedés világszerte felpörgött, és több olyan iparág is sebességet váltott, amely hagyományosan nagyenergia-fogyasztó. A Föld országai közül 17 éve folyamatosan Kínában nő legnagyobb ütemben az energiafelhasználás, tavaly pedig arányaiban is megugrott a bővülés. 2017-ben 3 százalékkal több energiát használtak fel az ázsiai országban, mint előző évben, ez pedig éppen háromszorosa az elmúlt évek növekedési ütemének. Ezzel a teljes globális bővülés harmadát a kínaiak adják, a másik egyharmadát a többi ázsiai ország, amelyek közül nem kevésben 5-8 százalékkal ugrott meg a fogyasztás.
A fejlett országokban nem volt jellemző ilyen mértékű fogyasztásbővülés, Franciaországban, Finnországban, Portugáliában és Svájcban még csökkenést is mértek. Magyarországon ezzel szemben 5,8 százalékkal nőtt a felhasználás a BP adatai szerint, ami egész Európában a legmagasabb. Ráadásul a 2017-es többlet nem megújuló forrásokból származott: szinte teljes egészében olaj és földgáz alapú volt.
A jó hír, hogy a globális trendek épp ellentétesek ezzel, mert habár az olaj, a szén és a földgáz felhasználása nőtt a tavalyi évben, a megújuló energiaforrások kiaknázása ennél jóval nagyobb mértékben bővült.
A BP elemzői szerint a megújulók további térnyerése az egyik előrelépés, míg a másik az, hogy a növekvő energiaigénynek azt a részét, amit nem tudnak zöld forrásból fedezni, legnagyobb volumenben a legtisztább fosszilis tüzelőanyaggal, vagyis a földgázzal elégíti ki az emberiség. A szénfogyasztás növekedése viszont erőteljes hátrafelé lépés, ami főleg Ázsiában jelent gondot. A bővülésért legnagyobb részben India felel, amely egymaga hozta össze a teljes globális fogyasztásnövekedés közel háromnegyedét.
A világ többi részén a legtöbben elfordulnak a széntől, de a fejlett országok között is akadnak olyanok, ahol épp ellentétes trendek érvényesülnek. Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban masszívan nőtt a szénfelhasználás, illetve ennek megfelelően a szén-dioxid-kibocsátás is. Sajnos Magyarországon is jóval a globális átlagot meghaladó mértékben emelkedett a légköri felmelegedést okozó gáz kibocsátása, tavaly 47,7 millió tonna szén-dioxidot bocsátottunk ki, 2,7 millió tonnával többet, mint 2016-ban.
Forrás: g7.24.hu
