Written by

Katasztrófa felé rohanunk – még nem késő váltani

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 7462

Mit fogunk enni 20 év múlva? Miből fogunk fűteni? Jut-e tiszta víz mindenkinek? Többek közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Veolia párizsi sajtónapján. Egy biztos: teendő rengeteg van, amennyiben pedig nem lépünk, úgy sötét jövő vár gyermekeinkre.

Azt, hogy milyen lesz a világunk 2040-ben, ma még senki sem tudja biztosan. Természetesen számos forgatókönyv létezik, melyek közös pontja általában az, hogy ha nem lép időben az emberiség, akkor nem hagyunk fényes jövőt gyermekeinkre. Ahogy abban is egyetértenek, hogy ma még nem késő elkezdeni cselekedni, ám minél később lépünk, annál fájdalmasabb lesz a váltás.

Ez volt a fő témája a többek közt energiaiparban, hulladékkezelésben és vízellátásban dolgozó Veolia idei párizsi sajtónapjának, ahol arra a kérdésre kereste a választ a világszerte több mint 160 ezer dolgozót alkalmazó francia multi, hogyan lehetne megelőzni a katasztrófát, ami felé rohan az emberiség.

“A holnap világát ma találjuk fel” – vázolta fel a mottót Antoine Frérot, a Veolia elnök-vezérigazgatója, aki szerint a növekvő szennyezés, a vízminőség romlása, a növekvő energiaéhség és a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerellátás mind olyan kihívás, amire nem lehet elég korán felkészülni.

Antoine Frérot

Példaként említette, hogy két évtized múlva immár 9 milliárd ember fog a Földön élni, azaz 20 százalékkal több éhes szájat kell megetetni, akiknek az energiaigénye legalább harmadával több lesz, mint most.

Mennyire vagyunk felkészülve?

Az emberiség leginkább azt várja a következő két évtizedtől, hogy tovább fejlődjön hatékonyságban a megújuló energiaforrások hasznosítása, hogy javuljon a levegő minősége, hogy szintén minőségi és elegendő mennyiségű élelmiszerhez jussanak, illetve, hogy a víz mindenhol megfelelő legyen – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Veolia a sajtónap alkalmából az Elabe nevű céggel összefogva közösen végzett 28 országban.

A 14 ezer ember megkérdezésével zajló felmérés szerint a válaszadók bizakodóak abban a tekintetben, hogy országuk megküzd a fent említett problémákkal, ám nem mindenhol ugyanabban a mértékben. Sokatmondó például, hogy Európában csak két kevésbé optimista ország van: Olaszország és Magyarország. A két végletet egyébként Kolumbia (49 százalék) és Kína (89 százalék) jelenti.

És hogy mi hozhatná el a megváltást? A megkérdezettek 85 százaléka a technológiai innovációkban, 84 százalékuk pedig abban bízik, hogy idővel megváltozik az átlagember gondolkodása. Ennél kevesebb fő, 83 százalék említette a növekvő finanszírozási igényt, míg 80 százalék az állami szabályozás szigorításában látja a megoldást.

Azt is megkérdezték a felmérés során, hogy mely területen várható az igazi áttörés. A legjobb eredménnyel egy tízes skálán 6,6 ponttal a megújuló energiaforrások elterjedése áll, amit nem sokkal lemaradva (6,5 pont) követ az, hogy a különböző szerves hulladékokból, például az ételmaradékból minél nagyobb mennyiségben készítenek műtrágyát a jövőben. A képzeletbeli dobogóra még a szennyvíz teljes körű felhasználása fért fel 6,4 ponttal.

Kevésbé optimisták a válaszadók azt tekintve, hogy a régi ipari területeket újra lehet hasznosítani mezőgazdasági célokból (5,5 pont), hogy a gabonaféléket bogárlárvák és giliszták proteijével lehet helyettesíteni, illetve abban, hogy a városokban is többféle mezőgazdasági termelést lehet végezni. (Ezekkel később bővebben is foglalkozunk.)

Így látják a magyarok

Amennyiben csak a magyar eredményeket nézzük, úgy azt látjuk, hogy itthon – a 28 országból csak Nagy-Britanniához, Elefántcsontparthoz és Ausztráliához hasonlóan – a finanszírozást tartják a legnagyobb problémának, ez egy tízes skálán 8,1 pontot kapott. Ettől éppen lemaradt a gondolkodás megváltoztatása és a technológiai innováció 8-8 ponttal, míg a top prioritásokba még a szabályozás fért be 7,8 ponttal.

Érdekesség, hogy a Veolia felmérésében a magyar válaszadók 7,5 pontot adtak csak arra a kérdésre, hogy hozzáférnek-e ivóvízhez, míg amikor azt kérdezték, hogy elegendő mennyiségű étel jut-e mindenkinek, úgy már csak 6,7 pontot hozott az ország. Amennyiben ehhez hozzátesszük azt, hogy jó minőségű és egészséges ételről legyen szó, úgy már csak 6,1 pontot, úgy nem meglepő, hogy 7,3-as értéket kapott, amikor azt kérdezték, hogy mennyire égető feladat ennek a jövőbeli megoldása.

Az energiához való hozzáférés 7,1 pontot kapott Magyarországon, ahogy az energiaellátás biztonsága és megbízhatósága is ennyi pontot ért. Ugyanakkor a megújuló energiák kérdésében meglehetősen pesszimista a magyar, mindössze 4,5 pontot kapott az a kijelentés, hogy a zöldenergiák aránya nőni fog a jövőben az ország energiaellátásában. Ennek megfelelően kiemelkedően fontosnak tartja a magyar lakosság, hogy ezzel is foglalkozzon az állam a jövőben (7,9 pont).

 

A globális feladatok és esetleges megoldásaik

A felmérés három fő problémát emelt ki, ez az élelmiszer-ellátás, az energetika és a különböző szennyezések – mondta Antoine Frérot. Előadása során először előbbi problémakörrel foglalkozott, feltéve a kérdést, hogy ha már ma is sok gondot okoz a szegényebb országokban a megfelelő élelmiszer-ellátás, akkor hogyan fogunk megetetni 20 százalékkal több embert? Mindezt úgy, hogy időközben vélhetően egyre szélesebb lesz a középréteg, akinek az igényei magasabbak a szegényebb osztályoknál, így vélhetően a 20 százaléknál is nagyobb mértékű igényt kell kielégíteni.

“A válasz erre a kérdésre lehet egyszerű is: több élelmiszert kell termelni. De ilyenkor felmerül, hogy lehet-e tovább sanyargatni a már így is sokszor erőn felül teljesítő mezőgazdaságot?” – mondta Frérot. Ez ráadásul további problémákat hozna magával, hiszen az emberiség által felhasznált vízmennyiség 70 százalékát ma is a mezőgazdaság viszi el, nem nehéz belegondolni, milyen következményekkel járna, ha tovább növelnénk az agrár területeket. “Hamarosan kétmilliárd ember fog olyan területen élni, ahol a vízellátás mindennapos probléma lesz” – nyomatékosította a Veolia vezetője.

A vízigény már ma is hatalmas (Kép forrása: Pixabay)

Szerinte a megoldás éppen ezért nem a mezőgazdasági területek egyéb zöld területek (pl erdők) kárára történő hódításában kell keresni, hanem például a technológiai fejlődésben. “Jobb farmok kellenek, az elmaradottabb területekre el kell vinni az új, már elérhető technológiai újdonságokat. Így lehet a leghatékonyabban növelni a termelékenységet.” – közölte Antoine Frérot. Mint mondta, bőven van fejlődési lehetőség a szennyvizek újrahasznosításánál is: ma ugyanis még csak 2 százalékát használják a mezőgazdaságban, pedig ha ezt jelentősen növelnék, úgy az valódi megoldás lehetne a vízellátási problémákra. “Gondoljunk csak bele, a szennyvíz minden városban elérhető, nem kell a szállítással foglalkozni, ráadásul sokkal olcsóbb megoldás ezt felhasználni, mint például a tengervizet hasznosítani.”

Az élelmiszerproblémákat súlyosbítani fogja az egyre gyarapodó középosztály egyre nagyobb igénye, így a Veolia vezetője szerint mindenképpen meg kell oldani, hogy a mezőgazdaságban ki lehessen váltani a gabonaféléket. “A ma megtermelt kalóriák 39 százalékát a marhák eszik meg. Ez biztosan nem fenntartható” – fogalmazott Frérot.

A probléma megoldására már több kísérlet zajlik, ilyen például a különböző bogarak lárváiból és a ételmaradékok keverékéből készített massza. Amennyiben az ötlet beválik, úgy akár napi egymilliárd tojás energiamennyiségét is meg lehetne termelni egy erre specializálódott gyárban. Hogy pontosan miről is van szó, arról itt egy (francia nyelvű, angol feliratú) kisfilm:

A Veolia prognózisa szerint idővel el fog terjedni a városi mezőgazdaság, így az élelmiszer-ellátás is sokkal lokálisabb lesz a jövőben, mint manapság. “Ez ma még furcsának tűnhet, de fontos szerepe lehet. Már van egy-két tesztprojekt, például Lille-ben, ahol 1 hektáron próbálnak a városon belül zöldségeket termelni, vagy említhetném Brüsszelt is, ahova halfarmot telepítettek” – emelte ki a Veolia elnök-vezérigazgatója, aki szerint az ilyen megoldások önállóbb és egyben szebb városokat eredményezhetnek.

Ide kapcsolódik, hogy nemcsak a városi tereket lehet befogni a mezőgazdaságba, hanem a már nem használt területeket is. Ilyennek említette a korábbi bányákat, vagy katonai központokat. “Itt két komoly feladat van: először is szennymentesíteni kell őket, másrészt a kormányokat is meg kell győzni az ötlet helyességéről. Ez nem lesz egyszerű, de amennyiben sikerülne, úgy jelentős területek nyílhatnak meg a mezőgazdaság előtt.”

Miből lesz világításunk?

“2040-re 30 százalékkal nőni fog a világ energiaigénye, többek közt a digitalizáció, az elektromos-autók terjedésének és a középosztály erősödésének következtében” – mondta Antoine Frérot. A feladatot ráadásul úgy kell teljesíteni, hogy közben nem növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ennek érdekében a Veolia szerint az eddigi 20 százalékról legalább 25 százalékra kell felemelni a megújulók részesedését a globális energiatermelésből. Ez nehéz feladat, hiszen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2040-ben még mindig a fosszilis energia fogja ellátni az igény 70 százalékát, miközben Indiának, Kínának és az afrikai országoknak köszönhetően vélhetően a szénhasználat is nőni fog. (Franciaország 2040-re betiltja a kőolaj és a földgáz kutatását és kitermelését az országban és a hozzá tartozó tengerentúli területeken.)

A legfontosabb kérdés Frérot szerint az energiahatékonyság: amennyiben ugyanis nem tudunk látványos fejlődést elérni ebben a kérdésben, úgy az energiaigény nem 30, hanem 100 százalékkal fog emelkedni, aminek normális ellátása már-már lehetetlen feladat.
Persze pozitív példák már most is vannak, a Veolia például a németországi Braunschweigben próbálja elérni, milyen is a károsanyag-kibocsátás mentes energiatermelés. Az ötlet szerint a hő- és villamosenergiaellátás egy részét biztosítani lehetne például biomassza (például máshol hulladéknak tekintett végtermékek) és fatüzelésű erőművekkel.

Legalább ennyire fontos kérdés, hogy fejleszteni tudjuk az energiatárolási kapacitásokat. Például, ha általánossá válna a házak tetején a napelem, akkor az ott összegyűjtött energiát a városok szerte szétszórt tárolókba lehetne gyűjteni. Ez pedig igény esetén bármikor, gyorsan elérhető energiaforrás lehetne.

“A fosszilis energiáknak 2040-ben vélhetően még mindig jelentős szerepe lesz, ezért olyan rendszert kell fejleszteni, ami csökkenti a szén-dioxid kibocsátásukat. Ma ez a technológia még nagyon drága, ám remélhetőleg idővel csökkenni fog az ára. A Veolia is dolgozik ezen, reményeink szerint hamarosan elérhető az akár 20-30 százalékos árcsökkenés is.” – mondta Frérot, aki nem feledkezett meg a szociális kihívásokról sem: Lengyelországban például máig mintegy 100 ezren dolgoznak a bányákban, de 70 ezer ilyen munkást találni az USA-ban is. Ugyanakkor a megújulók akár 7 millió új munkahelyet is teremthetnek, így a kormányoknak képzésekkel kell támogatniuk a dolgozókat abban, hogy képesek legyenek munkahelyet váltani. “Ez talán az egyik legnehezebb feladat” – ismerte el a Veolia vezetője is.

Véget lehet-e vetni a levegő, a víz és a talaj folyamatos szennyezésének?

“A szennyezésről mindenki tudja, hogy komoly probléma: csak 2015-ben 9 millió ember halt meg ennek következtében. Ez azt jelenti, hogy a Földön elkönyvelt összes halál 16 százaléka köthető a szennyezéshez” – mondta Antoine Frérot, aki szerint ma még sokan lélegeznek olyan levegőt, amit jó szívvel senkinek sem ajánlanánk.

Persze nem lehet általánosítani: míg például Dél-Koreában a hulladékok 59 százalékát hasznosítják újra, addig Kolumbiában 1 százalékot. De említhetnénk azt is, hogy miközben Svédországban az energiaigény közel felét megújulókból állítják elő, addig Szaúd-Arábia szinte csak olajban és gázban gondolkodik.

Ne ez legyen az általános a Földön (Kép forrása: Reuters)

A légszennyezettség leginkább az erőművekhez, az autók kibocsátásához és az épületek fűtéséhez vezethető vissza. A fő probléma, hogy ma még nincs olyan szabályozás, amivel hatékonyan lehetne küzdeni ellene. Ám ez idővel, lakossági nyomásra – hiszen egyre komolyabb tüntetések vannak nemcsak Kínában, hanem már Brüsszelben is – meg fog jelenni és erre nem árt felkészülniük az ipari cégeknek – prognosztizált Frérot. A megoldást itt is a technológia fejlődése adhatja meg, például az olyan energiahatékony házak, amiknek nincs szüksége fűtésre vagy hűtésre, miközben a tömegközlekedésben használt elektromos járművek is sokat segítenének a helyzet javításában.

“Az, hogy tiszta vizet juttassunk el minden rászorulónak, leginkább politikai akarat” – vélte a Veolia vezetője, aki szerint a fejlődő országokban több millió lakoshoz kell eljuttatni a tiszta vizet és a csatornázottságot. A fejlett országokban más problémákat okoz a szennyezés: ott leginkább a mikroszennyeződések, mint például a gyógyszerek mérgezik a vizeket. Ráadásul a legtöbb országban még nincs előírás ezekre, ám jó hír, hogy Svájc már lépett és elkezdte az ilyen irányú szűréseket, Németország pedig ebbe az irányba halad, így az EU is kezd felfigyelni a problémára.

A talajszennyezés ellen is fel kell venni a küzdelmet, hiszen egyes területeken már elérte a kritikus szintet. Ilyen például Kína, ahol – főként a nehézfémek miatt – a szennyeződés már a mezőgazdasági területek 60 százalékát megfertőzte. “Mégis sokan használják ezeket a területeket élelmiszertermelésre, vagy isznak az itt található folyókból” – emelte ki Frérot. Szerinte a megoldást az jelentené, ha az országok kormányai meghatároznák, hogy melyek a szennyezett területek és pénzt nem kímélve felvennék a harcot a káros hatások ellen. “Például vannak növények, amelyek természetes módon felszívják a szennyeződéseket” – adott egy tippet a Veolia vezetője, aki szerint a fenti megoldások ma már nem a sci-fi kategóriába tartoznak, csak döntés kérdése, hogy lépünk-e ebbe az irányba. Ezt a döntést pedig az átlagembernek kell meghoznia, mivel így lehetne valódi nyomást gyakorolni a kormányokra és a vezető cégekre. Hogy ez sikerül-e, az majd hamarosan kiderül…

A Veoliáról

A Veolia Environnement világszerte 163 ezer dolgozót alkalmaz és 2016-ban 100 millió embert látott el tiszta vízzel, 61 milliót szennyvízszolgáltatással, miközben 54 millió megawattóra energiát termelt és 30 millió metrikus tonna hulladékot hasznosított újra. A cég átalakítása a válság után, 2011-ben kezdődött, ami négy fő területet érintett: csökkenteni az adósságot, lefaragni a költségeket, újraorganizálni a vállalatot, például azzal, hogy országonként csak egy központot létesítettek és új iparágak felé fordulni, például az ipari partnerek felé – jelentette ki Antoine Frérot, a Veolia elnök-vezérigazgatója. Szerinte az átalakulás hatásos volt, így 2016-tól a hatékonyság növelésére és a cég terjeszkedésére lehetett koncentrálni. “Ezek az eredmények nem jöttek egyből, ám 2017-ben már 4,4 százalékkal nőttek a bevételek, miközben az összeredményünk is 3,1 százalékkal javult. A cél most az, hogy az a növekedés fenntartható legyen és árbevételünk minden évben legalább 4-5 százalékkal gyarapodjon.”

A levegő minőségével sem vagyunk túlzottan elégedettek (5,5 pont), ahogy a vízminőség (6,5 pont) is hagy kívánnivalót maga után. Hogy ezen problémák megoldását mennyire fontosnak tartja a lakosság, azt jól mutatja az erre adott 7,5, illetve 7,1 pont. Ide kapcsolódik, hogy a szennyvízellátás minősége se üti meg a mércét a magyar válaszadók szerint, legalábbis erre utal az itt adott 5,4 pont, miközben az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés is csak 6 pontot kapott. Természetesen mindkettő kiemelt területnek számít a jövőbeli feladatok között.

Forrás: Napi.hu