Written by

Kamikatsu, a japán zero waste úttörője

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 1623

A japán Sikoku-sziget nyugati részén, rizsföldek és dús erdők ölelésében fekszik egy alig 1500 lelket számláló falu, Kamikatsu.

2000-ben egy szigorú törvény miatt a községnek be kellett zárnia két hulladékégetőjét, azonban nem engedhették meg maguknak, hogy újat építsenek, valamint a hulladék településen kívülre szállítása is drága mulatság lett volna. Nem volt más hátra tehát, mint előre: 2003-ban (az országban elsőként) arról tettek nyilatkozatot, hogy hulladékmentes életmódra fognak törekedni.

A képek forrása: nippon.com

Egyébként Japánban van hagyománya az újrahasznosításnak, egészen az 1950-es évekig sokkal nagyobb arányban hasznosították újra a szemetet, mint napjainkban. Az ország háború utáni gazdasági felívelésével párhuzamosan azonban nőtt az ipari hulladék mennyisége, az urbanizáció előrehaladtával pedig egyre több lett az építési törmelék is – összességében nézve 20 év alatt megötszöröződött a keletkező maradék anyagok mennyisége. Ennek a kezelése érdekében hatalmas összegeket költöttek a szemétégetők felépítésére, habár néhány önkormányzat inkább a szabadtéri szemétégetést részesítette előnyben.

Mindenesetre az évek során Kamikatsu visszatért a japán hagyományokhoz, sőt olyannyira komplex rendszert építettek fel, hogy az ott lakók ma már 45 különböző csoportba sorolják a hulladékot, mielőtt a hulladékgyűjtőbe viszik azt. A létesítményben önkéntesek dolgoznak, akik ellenőrzik, hogy helyesen szelektálták-e a hulladékot. A konténereken jelzések adják a lakók tudtára, hogy mit hova kell helyezni, pontosan hol fogják majd kezelni a hulladékot, továbbá mennyi a kilóára az adott hulladékfajtának. Mindezen szempontok alapján az emberek pontokat kapnak, amiket alapvető szükségleteikre fordíthatnak.

Természetesen a még használható dolgok sem vesznek el: ezek a Kuru Kuru nevű boltba kerülnek, ahol a ruhák, edények és dísztárgyak új gazdára lelnek. Sőt, az itt lakók nem csak helyben, hanem online is válogathatnak a termékek közül! Az üzlet mellett továbbá létesítettek egy kis műhelyet, mely évente több mint 2000 látogatót vonz a környékre – ezen a helyen ugyanis új életet kapnak a leselejtezett tárgyak.

2005-ben nonprofit alapon működő hulladékmentes akadémia is nyílt a faluban a törekvés támogatására és koordinálására. Vezetője egy hölgy, Akira Sakano, aki szerint a hulladékmentességre való törekvés nagyban függ az üzletek és a helyi önkormányzatok együttműködési hajlamától is, ugyanakkor tény, hogy az egyénnek nagy felelőssége van a mindennapi választások szintjén. Éppen ezért a kritikákkal ellentétben úgy gondolja, hogy egy ilyen zero waste modell akár nagyobb közösségek, városok szintjén is megvalósítható lenne.

Akira Sakano

Kamikatsu közössége ma már leginkább arra koncentrál, hogy más településeket és gyártókat inspiráljon a hulladékmentes életmódra való törekvésre, valamint szeretnék elérni a teljes fogyasztói rendszer ebbe az irányba történő elmozdulását. Helyi szinten már sikerült is változásokat kieszközölniük: 2016 óta a kamikatsui üzletek „Hulladékmentes Akkreditációt” kaphatnak, amennyiben megfelelnek bizonyos szelektálási és újrahasznosítási sztenderdeknek, a munkavállalóikat képzik ezen szemlélet elsajátítására, valamint saját zero waste célkitűzéseket nyilatkoztatnak ki, mint például helyi termelőktől való élelmiszer felvásárlása, vagy a lokális természeti erőforrások ismételt felhasználása.

Ki tudja, talán ez a kis japán falu lesz a globálisan méretekben is működő zero waste modell fő ihletője?

A hulladékgyűjtő központ

 

Források: theguardian.com, nippon.com, noizz.hu, nion.berlin