Written by

Fenntarthatóbb repülés? – léghajótól a mai kor repülőjéig

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 131

Közeledik a nyár, a jó idő bekandikált az ablakon, sőt, már az utcán sétálva is érezhető, hogy a hőmérséklet a tetőfokára hág. Mi máshoz adhatna ez kedvet, mint az utazáshoz, kiránduláshoz és a szabadtéri kikapcsolódáshoz. Adódik a kérdés, hogy mely közlekedési eszközre esik a választásunk? Amennyiben repülő a válasz, érdemes az élménygyűjtés mellett érdekes tudnivalókkal is gazdagodnunk, természetesen fenntarthatósági oldalról.

Új országokat vagy akár földrészeket felfedezni és elmerülni a különböző kultúrákban, nyelvekben, vagy éppen földrajzi sajátosságokban szinte mindenki szeret. Volt idő, amikor az ilyen jellegű álmokat csak hajóval kergethették az emberek, vagy amikor a kezdetleges autók nem voltak képesek nagyobb távolságok megtételére, ezért világpolgárrá mindenki csak helyileg, a korabeli térképek felfedezésével válhatott.

Ezt követően azonban megérkezett a léghajó rendhagyó és a mai „modern” szemnek páratlan vizuális élményt nyújtó kinézetével és kialakításával. A héliummal megtöltött hőlégballon lényegében a léggömb továbbfejlesztett változata volt. Gondoljunk csak a Zeppelin léghajóra, amely szivar alakjával elősegítette, hogy a közlekedési eszköz célirányosan haladjon a levegő felsőbb rétegeiben. A repülés az ember elemi vágya, talán innen ered a találmányok életre hívása, nem csupán az utazási kedvből, hiszen a lebegés misztérium, már-már természetfeletti képesség számunkra – nem úgy, mint a madaraknak. Az ősi mitológiából Ikarosz neve lehet a legismerősebb, aki túl közel repült a Naphoz. Tehát a kezdetektől elkerülhetetlen lett volna, hogy ne szülessen meg a mai repülőgépként ismert forradalmi találmány, amely már nem csak az egyszeri ember repülési vágyát elégíti ki, de utasszállító jellegéből adódóan „légibuszként” is funkcionál, sőt, teherszállító-, vadászati, katonai és kísérleti célokra is használjuk. Ennyi felsorolás láttán talán már minden olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy mivel is működik a repülőgép, és anyabolygónk mit szól mindehhez?

Vissza a gyökerekhez – hőlégballon 1700-ban, zöld repülés 2022-ben 

Az 1700-as években még a léghajót megelőzően a hőlégballont egy testvérpár, a Montgolfier fivérek találták fel. Bár az eszköz káros hatást nem gyakorolt a környezetre, a vízgőz, ami magasba emelte, átcsapott a papírból készült ballonon, így pályafutása kérészéletű volt.

2022-re az utazás már repülőbenzinnel történik és világméretűvé vált: a külföldi üzleti utak, a megnövekedett igények és ingerküszöbök, hogy minél többet és jobbat lássunk, a trendek és ezáltal a turizmus mind olyan tényezők, amelyek az iparág gombaszerű terjedését eredményezték, ezzel jelentősen megnövelve károskibocsátást. 2019-es adatok szerint a szén-dioxid kibocsátásból mintegy egymilliárd tonna a repülőgépek hajtóműveinek köszönhetően került a légkörbe, az összes emberi tevékenység okozta kibocsátás pedig nagyjából 43 milliárd tonnára volt tehető ekkor. Ilyen arányok mellett valószínűsíthető, hogy az autókból származó káros anyagok, vagy az ipari tevékenységek hagyta nyomok jelentősen nagyobbak, mint a repülőgép okozta következmények, mégis érdemes megfontolni, hogy ezt a mennyiséget hogyan lehetne még jobban lecsökkenteni, vagy egyáltalán van-e erre kilátás.

A célkitűzések léteznek, az első lépések megtörténtek: több vezető légitársaság is szerepet vállalt a témában, például a One World csoport 13 légitársasága, akik a 2050-es klímasemlegességi vállalásban az ACI Europe több, mint 500 repülőterével együttműködésben kötelességüknek érezték, hogy a nettó szén-dioxid kibocsátást nullára konvergálják. Végbe mentek azonban egyéb változások is, mint a gépparkok hatékony fogyasztású típusokra cserélése, de létezik már bioüzemanyag, ami szintén új távlatokat nyithat a fenntarthatóbb repülés felé. A repülőgép gyártók ugyancsak elkötelezhetik magukat a környezetbarát repülők megalkotása mellett, amelyre ékes példa a Fly Zero kutatási projekt. Az Aerospace Technology Institute a közelmúltban jelentette be, hogy kibocsátásmentes kereskedelmi repülőgépet dobnak a piacra. Figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság vezetőinek számítanak a légügyi k+f területen, ez mindenképpen bizakodásra adhat okot: a cél egy hidrogén-meghajtású repülőgép kivitelezése, amely Londonból egyenesen San Franciscoig repít 280 utast és mindezt leszállás nélkül.

A zöld programok finanszírozására a zöld kötvények népszerű megoldássá kezdenek válni, mivel a beruházások tőkeigénye igen számottevő. Nagy kereslet is mutatkozik az értékpiacokon ezekre a kötvényekre és a kibocsátások többnyire repülőterekhez köthetőek a légi közlekedés relációjában. Mexikóváros repülőtere például 2 milliárd dollárnak megfelelő kötvényt adott el a befektetőknek. Érdekesség még ebben a körben a különböző banki feltételek és konstrukciók megjelenése. A JetBlue Airways légitársaság megújuló hitelkereténél kétféle kamatszint lett megállapítva, amelyek közül a kedvezőbbre abban az esetben tehetett szert, ha a fenntarthatósági szempontoknak is megfelel tevékenysége.

Mindezek fényében, ha a Zeppelinek és a hajóutazások korszakának levegőminőségéhez már teljes egészében nem is térünk vissza – vagy legalábbis nem a közeljövőben – a fenntartható repülés támogathatja azokat a zöld elgondolásokat, amelyeket a közlekedési eszközökkel kívánunk megvalósítani.

forrás: wikipedia.org , mooreglobal.hu