Written by

Az élelmiszertermelés jövője? Hódítanak a vertikális kertek

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 247

A növekvő városiasodás következtében egyre kevesebb zöld terület jut egy főre. Miközben csökken a mezőgazdaságilag hasznosítható területek mérete, a gyarapodó népesség élelmiszerigénye nő. A beltéri, vertikális farmok egy lehetséges megoldást jelenthetnek a kihívásra. Emellett a betonrengetegben, vagy saját kerttel nem rendelkezők számára kiváló alternatívát nyújthat egy függőleges kert kialakítása.

A városi életnek megvannak a maga előnyei, azonban nagy hátulütője, hogy csökken a szabadon megmunkálható földterület, messziről érkezik a boltokba és háztartásokba a friss zöldség és gyümölcs. A vertikális kertészet erre nyújt megoldást, hiszen itt a talaj, illetve a hagyományos földterület kihagyható a gazdaságból, a növények függőlegesen, egymás fölött élnek.

Beltéri farmok talaj nélkül

A koncepció egy amerikai mikrobiológia professzor, Dickson Despommier fejéből pattant ki, és a hidropóniára épül, arra az alaptételre, hogy mivel a növények a növekedésükhöz szükséges tápanyagokat nem a talajból, hanem az öntözésükre használt vízből nyerik, a talajt ki lehetne hagyni a folyamatból. Az innováció futurisztikusnak tűnhet, azonban több már létező technológiára, közöttük a beltéri gazdálkodásra épít.

A vertikális gazdálkodás számos mezőgazdasági problémára nyújthat választ. Nincs kitéve az időjárás szeszélyeinek, természeti katasztrófáknak, és más olyan tényezőnek, amiket nem tudunk befolyásolni. A függőleges farmok növényei teljesen kontrollált körülmények között fejlődnek, tehát lehetőség van szabályozni a hőmérsékletet, a levegő pára- és széndioxid-tartalmát, valamint a víz pH értékét, így a növényeknek a legoptimálisabb környezetet biztosítható. A szigorúan ellenőrzött környezet továbbá lehetővé teszi a permetezőszerek és a szükséges munkaerő csökkentését is.

Az ipari méretű vertikális farmok emellett számos, a hagyományos mezőgazdasághoz köthető problémára nyújtanak alternatívát. Monokulturális gazdálkodás nem csak a talaj minőségét rontja, hanem hosszútávon megváltoztatja a talajban található tápanyagok összetételét és csökkenti biodiverzitást. Az ilyen, egy fajta terményre specializálódott mezőgazdaságok jobban ki vannak téve a kártevőknek, amik ellen folyamatos permetezéssel és egyéb mesterséges vegyszerekkel védekeznek. Ezzel szemben a talajtól független termelésnek nincs környezetszennyező és ökoszisztéma-pusztító hatása.

Vertikális kertet otthonra!

Ma már több gazdaság tekint a beltéri, vertikális farmokra valódi mezőgazdasági alternatívaként. A legnagyobb ilyen kertészet a New Jersey-i Aerofarms, amely 6400 négyzetméteren közel 1 millió kg zöldséget termel évente, ami ugyanekkora hagyományos terület termelésének 130-szorosa.

Nekünk, akik puszta hobbiból szeretünk kertészkedni, nem kell ekkora méretekben gondolkodnunk. A vertikális kertészet előnye, hogy kevesebb területet foglal el, mint a hagyományos kisgazdaság. Mindemellett lehetőséget ad többféle növény párhuzamos termesztésére, így kikísérletezhetjük, hogy melyik növényeket szeretnénk nevelgetni, illetve különböző módokon elrendezhetjük a falunkon, hogy a látványt is kedvünkre alakíthassuk. Azáltal, hogy a növények nem szabadföldben nevelkednek, a kártevők kockázata alacsonyabb és az állatok is kevésbé tudnak kárt okozni bennük.

Kép forrása: popularmechanics.com

A vertikális kertek továbbá kiválóan elnyelik a szén-dioxidot, a meleget, a káros UV-sugarakat, valamint a zajt, így tisztábbá, hűvösebbé és nyugodtabbá varázsolhatják lakóhelyünket. A vertikális gazdaságokat felépítéséhez rengeteg használaton kívüli tárgyat fel tudunk használni, mellyel jó újrahasznosítási lehetőségként is szolgál.

Ha nem mi magunk akarjuk kialakítani a vertikális kertet, egyre több lehetőségünk van készen kapható beltéri növénytermesztő rendszerek megvásárlására is.

Növényfal lépésről lépésre

Egy vertikális kert otthoni megépítése mindösszesen néhány lépésből áll, melyek után kedvünkre élvezhetjük annak fentebb felsorolt előnyeit.

A megfelelő fal kiválasztása után a függőleges kertünk keretét kell megépíteni, melyet hozzáilleszthetünk a falhoz, de hagyhatjuk azt akár a felület előtt lógni is. Érdemes PVC műanyagból felépíteni a keretet, hiszen a fém nehéz, illetve költséges, a fa pedig nedvesség hatására rongálódik. A függőleges „talaj” hátlapjaként először műanyag lapokat (PVC lemezeket) illesszünk a keretbe, melyek nem eresztik át a vizet a falba. Amennyiben faanyagra szeretnénk építeni a növények alapzatát, úgy mindenképp hagyni kell szellőzőrést a fal és az alap között.

A műanyag vagy fa hátlapra már illeszthetjük is azt a szövetréteget, melyen a növények élnek majd és ami képes megtartani számukra a vizet. Ezt a választott anyagot legalább két rétegben, feszesen kell hozzáilleszteni a kerethez. Ehhez válasszuk olyan szövetet, amely természetes, növényi rostókból (például len vagy kender) készült és nem elasztikus.

A növények egészséges növekedéséhez olyan öntözőrendszerre van szükség, ami a rétegeken keresztül is tudja biztosítani a megfelelő nedvességet. Szerezzünk be egy műtrágya befecskendezőt, ami az öntözőrendszerrel összekapcsolva folyékony műtrágya juttat a növényekhez. A vertikális kert alá olyan bútort, más növényt vagy felületet helyezzünk, amiben nem tesz kárt a folyamatos nedvesség. A hagyományos kertészethez hasonlóan itt is tudatosan kell megválogatnunk a növényeinket annak függvényében, hogy milyen a hely páratartalma, árnyékossága, UV kitettsége stb.

Érdemes eleinte hazai növényeket tartani a függőleges falon. Utolsó lépésként vágjunk vízszintes réseket a külső szövetrétegbe, ahová a kiválasztott növények letisztított gyökereit helyezzük. A szövetet tűzőgép segítségével rögzítsük a műanyag hátlaphoz a gyökérgömb körül, mellyel egy biztonságos burokba csomagoljuk.  

Forrás: storeinside.hu, nelda.org.in, popularmechanics.com