A Balaton már nem a régi – és ezúttal nem a megszokott nosztalgikus visszaemlékezésről van szó, amit szüleink és nagyszüleink oly gyakran emlegetnek. Az elmúlt évtizedekben ugyanis olyan változások zajlottak le a tó ökoszisztémájában és vízhőmérsékletében, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A klímaváltozás nyomása alatt a tó sorsa drámaian új irányt vehet.
Háromszor gyorsabban melegszik a Balaton, mint korábban
A Balaton vízhőmérséklete riasztóan emelkedik: az elmúlt 30 évben háromszor gyorsabban melegedett, mint az azt megelőző több mint egy évszázadban. Míg 1980-ig a tó hőmérséklete viszonylagos stabilitást mutatott, azóta a felmelegedés folyamatos és egyre intenzívebb. Az évszázad eleje óta évi átlagban 0,07 Celsius-fokkal nőtt a vízhőfok – ez 25 év alatt közel 2 fokos emelkedést jelent!
A változás időben sem egyenletes: télen a melegedés üteme évi 0,14–0,21 °C, míg nyáron lassabb, csupán évi 0,03 °C. Ez teljes mértékben átalakítja a tó vizének fizikai tulajdonságait és az élővilág szezonális ritmusát is. Ha eltűnnek a markáns, évszakos különbségek, az a teljes balatoni ökoszisztémát kibillentheti egyensúlyából.
Hosszabb és melegebb hőhullámok
A klímaváltozás egyik leglátványosabb hatása a hőhullámok megszaporodása. Míg korábban évente két ilyen időszak volt jellemző, mára már négy-öt is előfordul, és ezek egyre hosszabbak: átlagosan 2,7 nappal nő az időtartamuk. Az utóbbi években a hőhullámos napok száma meghaladta a 100-at – vagyis az év egyharmadában extrém meleg uralkodik a tó körül és a vízben is. Ez egyrészt csökkenti a nyaralók komfortérzetét, másrészt megviseli a tó vízi élővilágát.
Oxigénhiány és algásodás
A melegedés legközvetlenebb következménye a víz oxigéntartalmának csökkenése. Bár a Balaton sekély vizű és jól átkeveredik, a hosszabb és intenzívebb rétegződési időszakoknak köszönhetően egyre gyakoribbá válnak az oxigénhiányos állapotok. Ezek a jelenségek különösen a hőhullámok idején erősödnek fel, és súlyos élőlény-pusztulást okozhatnak.
Az alacsony oxigénszint ráadásul kedvez a tápanyagok – például foszfátok – kioldódásának, ami fokozza az algásodás (eutrofizáció) veszélyét. Ennek hatását a turisták is érzékelhetik: zöld, habzó vízre, kellemetlen szagokra, és fürdési tilalmakra is számíthatunk a jövőben. A 2019-es algásodási hullám már megmutatta, mire képes a természet – a következő években pedig még gyakoribbá válhat.
Visszahúzódó víz, terjeszkedő nádasok
A felmelegedéssel párhuzamosan intenzívebbé válik a párolgás is. A vízutánpótlás azonban nem nő ezzel arányosan, így a Balaton vízszintje csökkenhet a száraz nyarakon. Ez a part menti zónák ökológiáját is megváltoztatja: a visszahúzódó víz helyén új élőhelyek szabadulnak fel, ahol a nád és más parti növények kezdenek terjedni.
Ez a jelenség kettős természetű: miközben növeli a természetes élőhelyek kiterjedését, átalakítja a tó látképét, kihívásokat adva a turizmus és a természetvédelem számára.
Inváziós növények
Ahogy a tó vize melegszik, új élőlények jelenhetnek meg benne. Az őshonos fajok hőoptimuma 22–26 °C között van, de a víz ennél egyre gyakrabban melegebb – a parti zónában nyaranta nem ritka a 30–32 °C sem! Az ilyen hőmérséklet azoknak a fajoknak kedvezőbb, amelyek jobban bírják a hőséget.
Ilyen például a szúrós, kellemetlen tapintású érdes tócsagaz, a csavarhínár vagy a nagy tüskéshínár. Ezek a betolakodók amellett, hogy kellemetlenné tehetik a fürdést, komoly versenytársai is az őshonos növényeknek.
Műholdról figyeljük a Balaton változását
A balatoni hőmérséklet-változásokat a helyszíni méréseken túl a műholdas távérzékelés is segít követni. A világ legnagyobb műholdprogramjai – köztük az amerikai Landsat és MODIS, valamint az európai Copernicus program Sentinel műholdjai – évtizedes távlatban képesek rekonstruálni a tó vízhőmérsékletét és térbeli mintázatait. Ezekkel a rendszerekkel teljes képet alkothatunk a Balaton állapotáról, és időben megtehetjük a szükséges lépéseket.
A Balaton sorsa a mi kezünkben van
A bemutatott tendenciák ugyan komoly aggodalomra adnak okot, még van lehetőség a beavatkozásra. A klímaváltozás globális jelenség, de a hatásait helyi szinten kell kezelni – akár az alkalmazkodásról, akár a megelőzésről beszélünk. A Balaton megóvása közös felelősségünk, és rajtunk múlik, milyen képet mutat majd tíz, húsz vagy akár ötven év múlva.
Forrás: masfelfok.hu , HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
