Written by

A csodaolaj, amiért esőerdőket égetnek fel

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 137

A süteményektől a samponig, mindennapi termékeink egész sora tartalmazza, pedig sokszor nem is tudunk róla. Egy csodaszer, ami átalakította az élelmiszeripart és a kozmetikai cikkek piacát. Egészségesebb és olcsóbb, mint a legtöbb alternatívája, a feltörekvő gazdaságok egyik legfőbb exportcikke, egy hétköznapi bevásárlás során szinte kikerülhetetlen. Világszintű függésünk a pálmaolajtól állatfajok kihalását, esőerdőket pusztulását okozza, gyorsítva a klímaváltozást. Miért jutottunk idáig, és vajon megéri-e a roppanós keksz, a lassabban olvadó jégrém és a habos szappan a következményeket?

Az olajpálmafák gyümölcséből kétféle olaj állítható elő: a nyers pálmaolaj a húsos gyümölcs, a pálmamagolaj pedig a mag préseléséből származik. Eredetileg Afrikában őshonos az olajpálma, de alig több mint 100 évvel ezelőtt Délkelet-Ázsiában díszfaként terjedt el. A növény a trópusi klímát szereti, jelenleg Indonézia és Malajzia termeli a globális pálmaolaj kínálat több mint 85%-át, emellett további 42 országban termesztik.

A pálmaolaj igen sokoldalú, számtalan modern termékben megtalálható – a szupermarketek csomagolt termékeinek közel 50%-a tartalmazza. A bolti pizza, a fánk, a csokoládé, a dezodorok, a samponok és fogkrémek, sőt a rúzsok is finomított pálmaolaj hozzáadásával készülnek. Sokoldalú felhasználását mutatja, hogy még állatok takarmányozására és bioüzemanyagként is használják a világ számos részén.

Az olajpálma termése

A pálmaolaj igazi csodaösszetevő, egy sor olyan fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, ami széles körben hasznossá teszi. Szobahőmérsékleten például félig szilárd, így jó kenőanyag; ellenáll az oxidációnak, így természetes tartósítószerként hosszabb eltarthatóságot biztosít a termékeknek. Magas hőmérsékleten viszont stabil és szilárd, így ropogós állagot kölcsönöz a péksüteményeknek. Emellett szagtalan és színtelen, nem változtatja meg az élelmiszerek és kozmetikai cikkek megjelenését vagy illatát. Az ázsiai és afrikai országokban a pálmaolajat széles körben használják étolajként is, akárcsak Európában a drágább előállítású napraforgó- vagy olívaolajat.

A legtöbb sampon és folyékony szappan habosságát is a pálmaolaj adja. A kozmetikai ipar szívesebben alkalmazza, mint a drágább állati faggyút. Sokáig pedig talán épp amiatt természetesebb és fenntarthatóbb alapanyagnak tűnt, mint az állati zsiradékok. Igaz, a kozmetikai ipar előnyös kémiai tulajdonságai és alacsony ára miatt preferálja.

Akkor mégis mi a gond a pálmaolajjal?

A válasz egyszerű: számos emberi tevékenység közül a pálmaolaj termelés az erdőpusztítás egyik fő hajtóereje, az egyik elsődleges oka a biodiverzitás csökkenésének. Olyan veszélyeztetett fajok veszítik el miatta az élőhelyüket, mint az orángután, a törpe elefánt és a szumátrai orrszarvú. A termesztésével járó erdőveszteség és az pálmaolaj ligetek alatt átalakuló, szén-dioxidban gazdag tőzegtalajok sokmillió tonna üvegházhatású gázt bocsátanak ki a légkörbe, és hozzájárulnak az klímaváltozáshoz. A környezetterhelés mellett pedig az iparág híres a munkavállalók kizsákmányolásáról és a gyermekmunka alkalmazásáról is.

Az olajpálma termesztése veszélyezteti az orángutánok élőhelyét.

A pálmaolaj termelés mértéke több mint ötven éve világszerte növekszik. 1995 és 2015 között az éves termelés megnégyszereződött, 15,2 millió tonnáról 62,6 millió tonnára nőtt. 2050-re pedig várhatóan megnégyszereződik, elérve az évi 240 millió tonnát. Az ágazat elképesztő ökológiai lábnyomot hagy: az ültetvények a globális mezőgazdasági termőterületek 10%-át teszik ki. Ma 150 országban 3 milliárd ember használ pálmaolajat tartalmazó termékeket. Nemzetközi átlag szerint évente 8 kg pálmaolajat fogyasztunk el.

Miért nem váltunk alternatív olajra?

Az olajpálma egy rendkívül hatékony haszonnövény, egységnyi területen sokkal nagyobb hozamra képes, mint bármely más olajsajtolásra alkalmas növény. Világszinten az emberiség növényi olajigényének 35%-át fedezi. Ahhoz, hogy ugyanannyi alternatív olajat kapjunk, például a szójabab vagy a kókuszpálma termelésével, közel 4–10-szer több termőföld bevonására lenne szükség. Ez tehát nem lenne megoldás, csupán más éghajlati területekre irányítaná a problémát, és más fajokat és élőhelyeket veszélyeztetne.

Ezenkívül a pálmaolaj nagyon fontos termény a feltörekvő gazdaságok GDP-je szempontjából, és több millió kisgazdálkodó megélhetése is veszélybe kerülne egy meggondolatlan tiltással. A pálmaolaj bojkottálása tehát nem a megfelelő megoldás, de további lépéseket kell tenni a termelés fenntarthatóvá alakításáért.

Mi a megoldás?

A Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (Roundtable on Sustainable Palm Oil – RSPO) célja 2004-es alapítása óta a fenntartható pálmaolaj termelés elősegítése. RSPO termelési szabványa meghatározza a pálmaolaj előállításának és beszerzésének legjobb, fenntartható gyakorlatát.

Az RSPO a legnagyobb, független, harmadik feles szabvány a pálmaolaj fenntarthatóbb előállítására. A tanúsított pálmaolaj védi a környezetet és a helyi közösségeket, melyeknek megélhetése függ a termeléstől, így a pálmaolaj továbbra is kulcsszerepet játszhat az élelmiszer-biztonságban. 2018 novemberében szigorították az RSPO szabványt, amely alapvető eszköz a vállalatok ösztönzésére, hogy erdőirtás és -égetés, fakitermelés mentes, átlátható pálmaolaj-termelésre törekedjenek.

A nyers pálmaolaj a húsos gyümölcs, a pálmamagolaj pedig a mag préseléséből származik.

A hétköznapokban mi is megtehetjük, hogy kerüljük a pálmaolaj-tartalmú termékeket, vagy keressük az etikus forrásból származó pálmaolaj mellett elkötelezett márkákat, igaz teljesen kikerülni szinte lehetetlen.

Talán optimizmusra ad okot, hogy 2016-ra az Egyesült Királyság teljes pálmaolaj importja 75%-ban fenntartható eredetű volt. Ez nagy előrelépés és rendkívül pozitív példa, de a világ termelőinek és vásárlóinak még sokat kell tennie azért, hogy a pálmaolaj-fogyasztás ne veszélyeztesse az ökoszisztémákat.

Forrás: wwf.org