Written by

Energia a talpunk alatt – a geotermikus energia és felhasználása

Egypercesek, home_slider| Views: 137

Mi a közös a sarkköri banánültetvényben, a termálfürdőkben és a passzívházakban? A válasz egyszerű: a geotermikus energia. A megújuló erőforrásnak tekinthető geotermikus energia az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül, elsősorban a lakóházak és épületek fűtése, a villamos energia előállítása, illetve a mezőgazdaság területén. Alacsony fenntartási, karbantartási költsége és hatékonysága miatt még inkább figyelemreméltó lehetőség.

A geotermikus energia nem más, mint a földkéregben rejlő természetes hőenergia, amely elsősorban a Föld magjában jelenlévő radioaktív bomlás eredménye. A világon az átlagos felszín alatti hőmérsékletnövekedés, amelyet geotermikus gradiensnek neveznek, 30°C/1 km, vulkanikus területen ez jóval magasabb, a 140°C/1 km értéket is elérheti. Tehát a Föld magja felé haladva növekszik a hőmérséklete. A Föld hőjének felhasználása állandó megújuló energiának tekinthető, amely szinte károsanyag kibocsátás nélkül kinyerhető és könnyen, változatos módon hasznosítható. Szakértői becséles szerint a földkéregben rejlő kitermelhető energia mennyisége 15 000-szer több mint a világ becsült olajtartaléka. Ezek tekintetében nem véletlen, hogy előtérbe kerül a geotermikus energia a fosszilis energiahordozók kiváltása kapcsán.

Hogyan hasznosítható a Föld energiája?

A geotermikus energia kinyerése és felhasználása minden előnye mellet sem veszélytelen, ráadásul jelentős költségráfordítást igényel. A földkéregbe fúrt üreggel, a természetes vízáramok és kőzetek szerkezetének megváltoztatásával jelentős környezeti károk okozhatóak. Emiatt fontos, hogy olyan területen végezzék a kitermelést, ahol a legalacsonyabb az esetleges károkozás veszélye, mindemellett a zónának megfelelő geotermikus gradienssel is rendelkeznie kell. Meg kell jegyezni, hogy ez nagyrészt az erőmű szintű kitermelésre vonatkozik, a háztartási geotermikus rendszerek nem hatolnak olyan mélyre, valamint nem működnek akkora volumennel, hogy veszélyt jelentsenek. Nagy odafigyelést és szakértelmet igényel a rendszer kiépítése, ugyanis egy rosszul telepített kút kimerülhet, és évekre alkalmatlanná válhat az energiatermelésre.

A megfelelő terület kiválasztása és az eszközök beszerzése után a kitermelés elkezdéséhez szükség van egy vezetőközegre is, amely a hőenergiát felveszi és számunkra könnyen hasznosíthatóvá teszi. Erre a szakemberek vizet használnak. A geotermikus energia kinyerése úgy történik, hogy a vizet leeresztik a mélybe, ahol felmelegszik, azt felszivattyúzva hasznosítható meleg víz, vízgőz keletkezik. Az így kinyert víz legkönnyebben fűtésre használható, legyen szó lakóépületről, üvegházról vagy karámról. Megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz és vízgőz felhozatala esetén villamosenergiát termelő turbinák meghajtására is alkalmas ez a módszer. Geotermikus rendszerekből nyert víz hőmérséklettől függően további változatos módokon is felhasználható, mint például a haltenyésztés, a jégtelenítés, az élelmiszergyártás és -szárítás, valamint vegyszergyártás, szövetfestés.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Egyes kutatók szerint Izland után hazánknak van az egyik legjobb adottsága a geotermikus energia hasznosítására. Egyrészt, a geotermikus gradiens az átlagnál magasabb 40-60°C/1 km, másrészt nagy mennyiségben található természetes meleg vizű forrás. Mindezek ellenére nagyrészt még csak a gyógy- és termálfürdők használják az ország geotermikus adottságát. A mezőgazdaság és a távhőszolgáltatás területén ugyan már megjelent Magyarországon is a geotermikus energia használata, de az ország adottságaihoz képest ezek a törekvések még elenyészőek. Az ország lehetőségeinek kihasználása által és a háztartási rendszerek széleskörű elterjedése esetén jelentősen visszaszorítható lenne a karbonintenzív energiahordozók használata, amelyeket részben geotermikus energiára lehetne cserélni, részben más megújuló energiaforrásokra, mint például a biomassza.

Forrás: Greendex, Gyártástrend, Energiaportál, Fenntarthatoepites