allergia

Written by

A klímaváltozás miatt előbb kezdődik az allergiaszezon, és tovább is tart

Egypercesek, home_slider| Views: 1693

Független amerikai kutatók közzétettek egy jelentést, amelyben megállapítják, hogy a felmelegedő hőmérséklet, az évszakok változása és az üvegházhatású gázok egyre nagyobb mértékű kibocsátása befolyásolja az allergiaszezon hosszát és intenzitását az Egyesült Államokban. A szezonális allergia már kora tavasztól késő őszig tarthat, a felmelegedő hőmérséklet és az évszakok eltolódása azonban még ennél is jobban meghosszabbíthatja az allergiaszezont.

A magas szén-dioxid-koncentrációra sok növény úgy reagál, hogy több virágport termel. Ezek a pollenek magas koncentrációjú kémiai vegyületeket tartalmaznak, amelyek allergiás reakciókat váltanak ki. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a hőmérséklet és az évszakok hosszúságának változása teszi kellemetlenebbé az allergiaszezont, hanem a Földünk szennyezettsége is.

Nemcsak a pollenek okoznak allergiás reakciókat, hanem egyes penészspórák is. Ezek annyiban különböznek a növényi pollenektől, hogy míg előbbieket csak időszakosan termelik a növények, addig a penészfajták egész évben képesek megkeseríteni az allergiás emberek életét, habár a spórák kibocsátása főként késő nyáron és ősszel tetőzik. A kültéri gombák nem annyira tanulmányozhatók, mint a pollenek, viszont nagy valószínűséggel szintén hat rájuk az éghajlatváltozás.

Mit tudtak meg a kutatók?

Az egyre vastagodó szén-dioxid-réteg miatt csapdába esik a hő, ez pedig a bolygó felmelegedését okozza. A tél rövidebbé válik, és a melegebb hőmérséklet miatt hosszabbak a vegetációs időszakok, ezért az allergéneket termelő növények beporzása hamarabb kezdődik, és tovább is tart. Ez a helyzet megnehezíti az allergiások életét, ugyanis a korábbi évekhez képest hetekkel, vagy akár hónapokkal tovább tarthat az allergiaszezon – összegezte a kutatás eredményeit Lauren Casey, a csapat meteorológusa.

A vizsgálat során 203 amerikai város hőmérsékleti adatait nézték meg az 1970-es évig visszamenően. Ez alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a fagymentes időszakok megnyúlása miatt a növények átlagosan 15 nappal hosszabb ideig növekednek, ezzel együtt pedig több idejük van virágozni és polleneket termelni. Ez a tendencia a vizsgált városok 85 százalékára, tehát 172-re volt jellemző. Néhány délkeleti településen egy hónappal is hosszabb szezont élnek át az ott élő emberek, és körükben hamarabb alakulhatnak ki akár asztmás rohamok is, amelyekre nincs lehetőségük felkészülni.

A zivatarasztma-jelenség

A csapadék első körben segít az allergiaszezonban, mivel megfogja a port és a polleneket, később mégis képes rontani a helyzeten. A tanulmányban így fogalmaznak ezzel kapcsolatban: „A zivatarok nyomásváltozást és szelet hoznak, amelyek körbefújják a polleneket és a penészspórákat, ezzel pedig kisebb, könnyebben belélegezhető részecskékre bontják őket, és a levegőben szállítják. Tanulmányok kimutatták, hogy a zivatarok körüli magas pollen- és penészgomba-szám összefügg az asztmás tünetek és a kórházi felvételek növekedésével.”

A kutatók még tanulnak a jelenség egészségügyi kockázatáról, azonban ahhoz már elég bizonyíték van, hogy az orvosok és szakemberek okkal figyelmeztessék az embereket, hogy ügyeljenek a tüneteikre, amikor zivatarok közelednek.

Mivel lehet védekezni a csúcsidőszakban?

Számos módja van annak, hogy allergiásként védekezzünk a pollenekkel és penészspórákkal szemben. Érdemes például allergianaptárat vezetni, amelybe felírjuk a nap közbeni kellemetlen időszakokat, amikor a legnagyobb hatással voltak ránk az allergének. Ezekben az intervallumokban a későbbiekben például elkerülhetjük a szellőztetést.

A pollenszezonban kifejezetten fontos a saját magunk és környezetünk tisztasága. Figyeljünk rá, hogy gondozott legyen a háztartás, és háziállatunk mancsát, szőrét is érdemes séták után a szokottnál is körültekintőbben megmosni. Emellett persze a mindennapi portörlés is segíthet, hiszen ezzel eltávolíthatjuk a lakásba került pollenszemcséket.

Ahhoz, hogy minél kevesebb allergizáló anyag kerüljön a háztartásba, érdemes bent kiteregetni a ruháinkat. A jó időben így is gyorsan megszáradnak, mellette pedig lényegesen csökkenthetjük a nedves ruhán megtapadó port és pollent. Nemcsak a lakásra érdemes figyelni, hanem saját magunkra is. Mossunk hajat sűrűbben és cseréljük le tisztára azt a ruhát, amelyet az utcán használtunk.

Akkor tudunk csak nyugodtan aludni, ha az ágyban nem zavar meg bennünket semmiféle szennyeződés. Ezt az ágyneműnk rendszeres mosásával könnyedén elérhetjük, azonban néhány esetben hasznos lehet beruházni egy légtisztítóra is.

Casey továbbá azt javasolta, hogy az allergiás vagy asztmás emberek igyekezzenek minél kevesebb időt a szabadban tölteni a csúcsidőszakokban, és vásároljanak minőségi légszűrőket. Természetesen ez csak rövidtávú megoldás, és a széndioxid-kibocsátás csökkentése az egyetlen módszer, amellyel megelőzhetjük, hogy az amúgy is túl hosszúra nyúló allergiaszezon még tovább tartson a jövőben.

Forrás: climatecentral.org, coastalreview.org, femcafe.hu