A globális felmelegedés hatásait egyre drámaibban érezzük bolygónk egészén. Ám, míg a déli régiókban gyakran a terméshozamok csökkenésével és az elsivatagosodással kell szembesülni, addig Észak-Európában, az északi sarkkör közelében egészen újszerű mezőgazdasági lehetőségek nyílnak meg. Az éghajlati övezetek eltolódása következtében a gabonatermesztés mára olyan területeken is életképessé vált, ahol korábban az időjárás megakadályozta. Ennek az átalakulásnak a főszereplője a zab, amely egy rendkívül ellenálló és tápláló gabonafajta.
A zab, mint az északi agrárium új reménysége
A zab tulajdonságai ideálissá teszik az új, északi termőterületek számára. Ilyen például a nagyfokú ellenálló képesség a kedvezőtlen körülményekkel szemben, valamint az alacsonyabb gombaölőszer-igény a búzához vagy az árpához képest. Ezt a potenciált felismerve indult útjára az OatFrontiers nevű, páneurópai interregionális projekt. A programban öt északi ország (Finnország, Izland, Írország, Norvégia és Svédország) tíz kutatóintézete és partnere vesz részt, hogy a klímaváltozás nyújtotta esélyeket kihasználva optimalizálják a zab termesztését Észak-Európában.
Tudományos expedíció a sarkkörön
Az OatFrontiers központi eleme a kiterjedt tesztelési fázis. Hrannar Smári Hilmarsson, az izlandi OatFrontiers vezetője szerint a részt vevő országokban mintegy 400 zabfajtát vizsgálnak különböző kontrollültetvényeken. A kísérletek során a kutatók szándékosan szélsőséges körülmények elé állítják a növényeket, tesztelve azok reakcióját a változatos stresszfaktorokra, mint a rendkívüli hideg, a hó, az erős szél, valamint az esős és száraz periódusok váltakozása.
Izland déli részén, a 64. szélességi fokon lévő Gunnarsholtban például olyan tesztmező működik, ahol a fajták terméshozamát elemzik. A betakarított magokat mérik, vizsgálják, majd a tisztítást követően pontosan meghatározzák a teljes hozamot. Ez a precíz munka az alapja a jövőbeni, nagy terméshozamú és minőségi fajták nemesítéséhez.
Helyi tapasztalatok és jövőkép
A tudományos munkát a helyi termelők tapasztalatai is alátámasztják. Egy helyi termelő beszámolója szerint a sikeres zabtermesztéshez 110 napig tartó, 10 Celsius-fok feletti hőmérséklet szükséges, ami a felmelegedés következtében mára realizálódott. És bár a skandináv országokban a terméshozam jelenleg még alacsonyabb, mint a melegebb éghajlatú területeken, az északi zab előnye a kiváló minőség és az egészséges jelleg. Mivel a gazdálkodók gyakran elkerülik a vegyszerek használatát, ennek eredményeként a zab természetesebb és tisztább.
A projekt egyik legizgalmasabb és egyben legkomplexebb kérdése, hogy a különböző zabfajták hogyan reagálnak az eltérő éghajlati és környezeti viszonyokra. Hrannar Smári Hilmarsson rávilágít arra, hogy még nem tudni, létezik-e egyetlen „szuperfajta”, amely az északi sarkkör egész területén, a különböző mikroklimatikus viszonyok között is optimális hozamot biztosít. Lehetséges, hogy egy Írországban kiemelkedően teljesítő zabfajta nem lesz sikeres Finnországban vagy Norvégiában. A kutatók éppen ezt a regionális optimalizálást célozzák meg, hogy minden részt vevő terület számára megtalálják vagy nemesítsék a legmegfelelőbb genotípust. A projekt eredményeit várhatóan 2026 végéig hozzák nyilvánosságra, ezzel lefektetve az északi gabonatermesztés jövőjének alapjait.
Forrás: euronews.com
