A tavak vagy óceánok mélyen megbújó kagylók színváltakozását sokszor elmerengve, nyugalmat árasztva nézzük, a gyerekek pedig nagy boldogsággal gyűjtik őket össze. Az örömteli időtöltés mellett az élőlényekre már régóta élelem- és bevételi forrásként tekintenek számos területen, azonban az emberi tevékenységek révén kialakult klímaváltozás és összegyűlt műanyagmennyiség miatt a kagylópopuláció meredeken csökkenésnek indult, ráadásul fogyasztásuk következtében a szervezetünkben is műanyagmikroszemcsék jelenhetnek meg.
A kagylók felhasználása
A kagylók világszerte kedvelt élőlények, hiszen eltérő sótartalmú, hőmérsékletű vízben megélnek, a húsuk pedig fogyasztható és ízletes. A kagylókat különböző módon készíthetjük el, ízesítésére, fűszerezésére végtelenszámú megoldást alkalmazhatunk, valamint összekeverésükkel egy új ételt, eddig ismeretlen és érdekes ízvilágot hozhatunk létre. A vízi állatokból varázsolt ételek amellett, hogy könnyen elkészíthetők, segítik a kulináris élvezeteket és az egészség megőrzésért folytatott küzdelmet is. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy sok étteremben szívesen kínálják, illetve számos országban a létfennmaradásért fogyasztják vagy halásszák őket. Az erős héjuk ellenére érzékenyen reagálnak a tavakban vagy óceánokban előforduló szennyeződésekre, műanyagokra és a víz hőmérsékletének növekedésére, ezért az utóbbi évek során a populáció száma folyamatosan csökken.
A kagylópopuláció fogyatkozása
A kagylók arányának mérséklődése nem új keletű probléma, már több kutatást végeztek el a témakörben. A felmérések alapján Maine az Egyesült Államok kagylótermelésének a 62%-át adja, amivel a homár után a második legértékesebb gazdasági halfaj. 1980 óta a kifogott kagylók aránya közel 75%-kal csökkent, elsősorban a lágyhéjú élőlényekre vadászó, a vízhőmérséklet emelkedésével elszaporodó zöld rákok miatt. A Downeast Institute és az University of Maine at Machias kutatása szerint a zöld rákok olyan mértékben pusztították a populációt, hogy a fiatal kagylók 99%-a nem érte el a felnőttkort. Marvin Cling, a Passamaquoddy Nemzetség környezetvédelmi vezetője kihangsúlyozta, hogy mindenképpen meg kell akadályozni a kagylók további fogyatkozását, mivel a partvidéken élő szegényebb emberek jövedelmét, tápanyagát és hagyományát fenyegeti.
Az élőlények számának csökkenése mellett problémát jelent az is, hogy a tengeri kagylókban nagymennyiségű mikroműanyagot találtak. Az University of Hull és a Hull York Medical School több mint 50 tanulmányt vizsgált át. A felmérés során arra jutottak, hogy a kagylók a legszennyezettebbek és az emberre a legveszélyesebbek, mivel az állatokat egybe fogyasztjuk, és a bélrendszerükben, májukban összegyűlő mikroműanyagok közvetlenül kerülnek a szervezetünkbe. A szakemberek még nem tudták pontosan megállapítani, hogy a mikrorészecskék milyen hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre, a szennyezett élelmiszerek fogyasztása milyen következményekkel járhat, azonban hangsúlyozták a további kutatások elvégzésének és megoldáskeresésének fontosságát.
A kagylók védelme
Számtalan kísérletet hajtottak végre ahhoz, hogy a kagylószedés nehézségeit megfejtsék. A vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy a kagylóbébik a gyűjtéshez használt dobozokon belül jól fejlődnek. Az adatok továbbá azt is mutatták, hogy a halászat fennmaradásának érdekében a víz felmelegedéséhez szükséges igazítani a gazdálkodást.
A kagylópopuláció növekedéséhez az is hozzájárulhat, ha különböző megoldások révén a kagylókat megvédik a ragadozóktól, például bizonyos iszapterületek kagylóbébikkel történő beültetésével, húsevők elleni oltalmat jelentő technológia kiépítésével vagy néhány helyen a betakarítás korlátozásával.
Egyelőre még nem sikerült kifejleszteni igazán hatékony, a kagylók megóvását szolgáló ideális megoldásokat, viszont abban egyetértést született, hogy a megfelelő lehetőség megtalálásához további felmérések szükségesek.
A biciklik használatával, fák ültetésével, hüvelyesek fogyasztásával vagy szelektívkukák alkalmazásával mi is támogathatjuk a felhalmozódott műanyagmennyiség csökkentését és a klímaváltozás visszaszorítását, amely révén növekedhet a kagylópopuláció, és biztosabbá válhat a halászok jövedelme, illetve a saját szervezetünket is megkímélhetjük a műanyagmikroszemcséktől.