Written by

Így melegíti fel a Földet a légkondi

Egyéb| Views: 1635

Azt a fordulópontot, amikor a nyári csúcsidő áramfogyasztása túlnőtte a téli csúcsterhelés időszakát, 2015-ben érte el Magyarország. Ez a légkondicionálók egyre szélesebb körű használatával magyarázható. Utána jártunk, mindez milyen hatással van a környezetre.

Növekvő kereslet a légkondicionálók iránt

A világ népességének növekedésével és a globális átlaghőmérséklet emelkedésével, a légkondicionálók iránti igény is egyre bővül, ami jelentős tétellel járul hozzá a klímaváltozáshoz. Ördögi körként működik a folyamat, hiszen minél nagyobb a felmelegedés, annál nagyobb a légkondicionálás iránti igény, amely azonban a felmelegedést fokozza tovább.

A globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig 4-5 Celsius-fokkal emelkedhet, amennyiben az emberiség semmilyen erőfeszítést nem tesz a klímaváltozás megakadályozása ellen. Pedig a felmelegedés mértéke mintegy 20-25 százalékkal korlátozható lenne a légkondicionáló berendezések klímabarát fejlesztésével és hatékonyságjavításával – állítja a Lawrence Berkeley National Laboratory tanulmánya.

A légkondicionáló berendezések hatékonyságjavításában és az üvegházgázok mennyiségének csökkentésében rejlő potenciál alapján mintegy 89,7 gigatonnával lehetne visszafogni a globális üvegházgáz-kibocsátást. Ez nagyobb mértéket jelentene, mintha 2050-ig a szélenergia részarányát jóval 20 százalék fölé emelkedne a világ energiaellátásában.

A hűtőberendezésekben korábban klór-fluorkarbon gázokat (CFC) alkalmaztak hűtőközegként, ezeket azonban az ózonrétegre gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt fluorozott szénhidrogénekkel (HFC) váltották ki, melyek az ózonpajzsot ugyan nem károsítják, de a globális felmelegedésre óriási hatással vannak. A HFC-k hozzájárulása az üvegházhatáshoz több ezerszerese a szén-dioxidénak.

A klímaberendezések iránti kereslet pedig szárnyal világszerte. Indiában és a többi feltörekvő ázsiai országban, illetve Afrikában is egyre nagyobb a kereslet, ezekben a régiókban 1,5 milliárddal bővülhet a légkondicionáló állomány 2050-ig. Mindez a villamosenergia-kereslet emelkedésével jár majd, amely hozzájárul új erőművek százainak építéséhez, amelyek közül nem egyet minden bizonnyal a szénnel fognak majd tüzelni. A HFC-k lehetséges betiltása már világszerte téma, emellett a hatékonyság fejlesztésére törekszenek a gyártók, így a kérdés csak az, hogy az emberiség elég gyorsan reagál-e a klímaváltozásra.

Mi a helyzet hazánkban?

Míg évekig a téli csúcsidőszak áramfogyasztása bőven megelőzte a nyári időszakét, addig 2015-ben fordult a tendencia, melyről a légkondicionálók terjedése tehet. Az irodaépületek és üzemek mellett egyre több háztartásba szerelik be az eszközt, a kereslet pedig folyamatosan növekszik, hasonlóan a többi országhoz. Minél több az eszköz, annál nagyobb a fogyasztás is, amely látványos eredményeket produkál. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szerint 24 fokos napi átlaghőmérséklet felett minden foknyi emelkedés plusz 90-100 megawattal terheli a villamosenergia-rendszert.

Hogyan optimalizáljuk a légkondicionálást a nyári kánikulában?

Habár csábító lehet, hűvösre állítani a szoba levegőjét a nagy hőségben, az áramszámla mellett a szervezetünket is megterheli a nagyobb hőmérsékletkülönbség. Ráadásul sokkal elviselhetetlenebb is lesz a meleg, miután hosszabb ideig a hűvösben voltunk.

A nagy hőségben az árnyékolás is fontos, még a légkondi mellett is! Amint elkezd besütni a nap, érdemes árnyékolni a szobát még a hűtés mellett is, hiszen minél kevesebb hőt engedünk be, annál kevesebbet kell dolgoznia a gépnek. Minél kintebb van az árnyékolás, annál nagyobb lesz hatása a szoba hőmérsékletére, ha az üveg nem melegszik fel. A legjobb megoldás egy kibillenthető redőny majd a reluxa, és végül a sötétítőfüggöny.

Végül fontos, hogy olyan készüléket válasszunk, amely energiatakarékos, és nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat. A meglévő gépet pedig legalább évente ellenőrizzük és tisztítsuk ki annak szűrőit!

Képek: Shutterstock