Vandana Shiva, a gabona Gandhija
Vandana Siva indiai fizikus és környezetvédelmi aktivista, az élelmiszerönrendelkezés szószólója. A nonprofit Navdanya alapítója és igazgatója, amely indiai gazdákat oktat az erőszakmentes és biológiai sokféleségen alapuló mezőgazdaság alapelveire. A génmanipuláció elleni aktivizmusa miatt gyakran a „gabona Gandhijaként” emlegetik.
Vandana Shiva az indiai Dehradunban született 1952-ben. Édesapja erdészettel foglalkozott, édesanyja pedig gazdálkodó volt, így a természet szeretetét hamar elsajátította. Indiában és Kanadában tanult fizikát, 1978-ban doktorátust szerzett, kutatásában a fizika filozófiájára összpontosított. Később a tudomány, a technológia és a környezetpolitika összefüggéseit kutatta az Indiai Tudományos Intézetben és a Bangalore-i Indiai Vezetési Intézetben.
Kilenc Mag – az őshonos vetőmagok védelme
Vandana Shiva munkássága a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésére fókuszál, a szellemi tulajdonjogok, a biodiverzitás, a biotechnológia, a bioetika és a géntechnológia területeivel foglalkozik. Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában, Írországban, Svájcban és Ausztriában is segítette a zöld mozgalmakat ezekben a kérdésekben.
1982-ben alapította meg a Tudományos, Technológiai és Ökológiai Kutató Alapítványt. Ennek folytatásaként jött létre 1991-ben a Navdanya (Kilenc Mag) az élő erőforrások, különösen az őshonos vetőmagok sokféleségének és sértetlenségének védelme, valamint a biogazdálkodás és a méltányos kereskedelem támogatása érdekében. Shiva meggyőződése, hogy az egységes vetőmagok terjedése veszélyes folyamat, főleg a klímaváltozás idején lenne fontos megtartani a mezőgazdaságban is a biológiai sokféleséget. Ennek érdekében több mint 50 vetőmag-bankot hozott létre szerte Indiában.

Kép forrása: navdanya.org
A Kilenc Mag szervezet neve arra az indiai szokásra utal, amelynek során nők 9 féle magot csíráztatnak egy ünnep alkalmával azért, hogy felmérjék a vetőmag minőségét és szükség esetén újat szerezhessenek be. A mozgalom a vetőmagokkal és növénytermesztéssel kapcsolatos hagyományos tudásra épül, amellyel korábban főleg a nők rendelkeztek, így a korszerű, gépesített mezőgazdaság térnyerése is leginkább őket fenyegeti. A Navdanya fellép a klímaváltozás ellen is, amihez az ipari mezőgazdaság, a fokozott víz- és földhasználat, a vegyszerezés növekvő mértéke és így a termőföldek romlása is hozzájárul.
A Navadya gazdáknak szóló táborai, tanfolyamai és iskolái mára mintegy 2 millió embernek segítettek átadni a fenntartható gazdálkodás szemléletét.
Ökológia és feminizmus
Vandana Shiva jelenleg is nagy szerepet játszik a nemzetközi ökofeminista mozgalomban. 1988-ban jelent meg Életben maradni: nők, ökológia és fejlődés (Staying Alive: Women, Ecology, and Development) című könyve – magyarul a Környezet és etika című 2005-ös szöveggyűjteményben – , amely hozzájárult a harmadik világbeli nőkről alkotott felfogás megváltoztatásához. 1990-ben jelentést is írt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének a nőkről és a mezőgazdaságról „Indiában a legtöbb mezőgazdasági termelő nő” címmel.
Vandana Shiva szerint fenntarthatóbb és produktívabb megközelítést lehet elérni a mezőgazdaságban a nők bevonásával. Úgy véli, hogy az ökológiai pusztítás és az ipari katasztrófák a mindennapi életet veszélyeztetik, és e problémák kezelése a nőkre hárul.

Kép forrása: navdanya.org
A nők különleges kapcsolatban állnak a biológiai sokféleséggel, és ennek révén a bolygó egészségének megőrzésében fontos szerepet játszanak – állítja Shiva. Gyakran a nők foglalkoznak a létfenntartáshoz szükséges munkával, így a természeti erőforrások, illetve a család és a közösségek oltalmazásával is. Meggyőződése, hogy a nők munkája és tudása központi szerepet játszik a biológiai sokféleség megőrzésében.
A környezet hőse
Vandana Shiva az indiai és más kormányok tanácsadójaként is dolgozott, emellett olyan civil szervezetek munkáját is segítette, mint a Nemzetközi Globalizációs Fórum (International Forum on Globalization), a Női Környezetvédelmi és Fejlesztési Szervezete (Women’s Environment & Development Organization) és a Harmadik Világ Hálózat (Third World Network).

Forrás: bbc.com – Everett Collection Inc/Alamy
Vandana Shiva küldetésének tekinti, hogy minél többet tegyen a biológiai sokféleség és az őshonos növények megőrzéséért, melynek egyik legnagyobb ellensége szerinte a génmanipuláció. Aktívan küzd a falusi termelők jogaiért és a méltányos kereskedelemért. Munkája elismeréseként 2003-ban a Time magazin „környezet hőseként” ismerte el.
Forrás: recity.hu, wikipedia.org