A megújulóenergia-termelés és a természetvédelem nem feltétlenül zárja ki egymást. Egy arizonai napelempark területén több tucat üregibagoly-fióka kelt ki idén nyáron. A projekt azt vizsgálja, hogyan válhatnak a napelemparkok a veszélyeztetett madarak számára is megfelelő élőhellyé.
Elsőre talán szokatlanul hangzik, hogy egy napelempark az energiatermelésen felül a helyi élővilágnak is otthont adjon. Az Egyesült Államokban, Arizona államban azonban egy új kezdeményezés éppen erre kínál példát. Egy nagy kiterjedésű napelemes létesítmény területén idén nyáron több mint egy tucat üregibagoly-fióka kelt ki.
A kezdeményezést a napelemparkot üzemeltető Longroad Energy és a ragadozó madarak mentésével, rehabilitációjával foglalkozó Wild at Heart közösen indította. Céljuk annak tesztelése volt, hogy a napelemparkok hosszabb távon alkalmasak lehetnek-e a madarak befogadására és szaporodására.
Egyre nehezebb biztonságos élőhelyet találni
Az üregi bagoly az Egyesült Államokban az 1960-as évek óta elveszítette állományának több mint egyharmadát. A kis termetű, talajon élő ragadozó madarak más állatok által ásott föld alatti járatokban fészkelnek. Természetes élőhelyeiket azonban egyre inkább visszaszorítja a lakó- és a mezőgazdasági területek terjeszkedése.
A természetvédők gyakran még az építkezések vagy más fejlesztések előtt áttelepítik a veszélyeztetett kolóniákat, ehhez azonban megfelelő új élőhelyre van szükség. A Wild at Heart korábban jellemzően mezőgazdasági területeken helyezte el a madarakat, ám ezekből is egyre kevesebb áll rendelkezésre. Az áttelepítésekhez szükséges utak ráadásul egyre hosszabbak és költségesebbek lettek.
A napelemparkok új lehetőséget kínálhatnak: bár a nagy kiterjedésű energetikai beruházások érinthetik a sivatagi élőhelyeket, megfelelő tervezéssel a területek egy része természetvédelmi célokra hasznosítható.
Mesterséges üregekben nevelkedtek a fiókák
A kísérlethez a Longroad mintegy 250 hektárnyi területet biztosított két napelemparkja között. A szakemberek 40 mesterséges föld alatti üreget alakítottak ki, amelyekbe egy-egy költőpárt telepítettek. A madarakat kezdetben hálóval körülvették, hogy ne repüljenek vissza korábbi élőhelyükre, az alkalmazkodásukat pedig mesterséges fényforrásokkal és napi rendszerességű táplálással segítették.
A program eredményesnek bizonyult: egy hónapon belül minden tojó lerakta a tojásait, június végéig pedig 36 fióka kelt ki. Közülük 29 fiatal madár három hónapon belül elhagyta a fészket. A gondozók ezt követően fokozatosan csökkentették, majd augusztus végére teljesen megszüntették a rendszeres etetést, hogy a baglyok megtanuljanak önállóan vadászni. A madarak ürülékében talált rovarmaradványok arra utaltak, hogy ez sikerülhetett.
A napelemparkok szerepet kaphatnak a biodiverzitás megőrzésében
A kezdeményezés egyelőre kísérleti projekt, de a tapasztalatok más beruházások számára is hasznosak lehetnek. Egy 2025-ös, az Arizonai Állami Egyetemen készült kutatás szerint az Egyesült Államok hét nyugati államában a kiemelten alkalmas napelempark-helyszínek 13 százaléka átfedésben van a üregi baglyok élőhelyeivel.
A szakemberek ezért azt vizsgálják, hogyan lehet már a tervezés során figyelembe venni a biodiverzitás szempontjait. Arizonában például olyan iránymutatások kidolgozása van folyamatban, amelyek segíthetik, hogy a jövőbeli napelemes beruházások ne csupán kiszorítsák a helyi élővilágot, hanem megfelelő körülményeket teremtsenek számára.
A Wild at Heart a növényzet fejlesztésével szintén javítaná a napelemparkok élőhelyi adottságait, hogy több rovar és rágcsáló álljon a baglyok rendelkezésére táplálékként. A Longroad pedig olyan napelempanelek kialakításáról egyeztet, amelyek a levegő páratartalmából képesek vizet összegyűjteni, ezzel segítve a környező növényzet fennmaradását.
Az arizonai példa azt mutatja, hogy a megújuló energia terjedése és a természet védelme nem minden esetben jelent egymással versengő célokat. Ha a beruházások tervezésekor figyelembe veszik az élővilág igényeit, az energetikai létesítmények akár új élőhelyek kialakításához is hozzájárulhatnak.
forrás: happyeconews.com
