Written by

Válság idején ESG-be menekülni?

home_slider, Tudtad-e?| Views: 870

2020 tavaszán rendkívül hirtelen és váratlanul gyűrűzött be egy komoly gazdasági válság a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. A részvények egyik napról a másikra akár komolyabb mértékben is veszítettek értékükből. Az ezt követő recesszióban azonban az ESG részvények háromnegyede teljesítette felül a S&P 500 indexet, a legjobban teljesítő három részvénypakk pedig 45 százalék feletti növekedést tudott elérni.

Ebből azonban óvatlanság lenne messzemenő következtetéseket levonni, hiszen sosem lehet tudni, milyen típusú válság bontakozik ki és az hogyan hat a tőzsdékre; de egy 2017-es tanulmány pont az ellenkező eredményre jutott: kedvező gazdasági környezetben az ESG-hez nagyon hasonló befektetések felülteljesítik ugyan a hagyományos befektetéseket, kedvezőtlen környezet esetén azonban ez a trend megfordul. Ez azzal is összefüggésben állhat, hogy nyugodt gazdasági környezetben a befektetők megengedhetik maguknak a „luxust”, és lehet másodlagos szempont a magas hozam, válság idején azonban mindenben a lehető legbiztosabb és legnagyobb hozamra kell törekedni.

Mire számíthatunk a következő években?

Érdemes felkészülni az olyan károsanyag-kibocsátások előtérbe kerülésére, amelyek nem egyenesen a vállalat tevékenységéből fakadnak, hanem közvetetten, az ellátási lánc során keletkeznek, mint például munkavállalók járulékos emissziója vagy a beszállítók által generált kibocsátás. A várakozásoknak és az ESG egyre markánsabb térnyerésének megfelelően egyre több vállalattól várják majd el, hogy érdemben foglalkozzanak ezzel a problémával és javítsanak a helyzeten.

Szintén valószínű, hogy a magántőke alapok rekordmértékben fektetnek majd be a környezetbarát technológiákat alkalmazó vállalatokba. Ezek és a klímatechnológiai megoldások elengedhetetlenek lesznek a klímaváltozás megállításában és egy fenntartható gazdaság kialakításában, összhangban a magas ESG minősítésű cégek törekvéseivel. Egyre több befektető érdeklődik e terület iránt, hiszen sokan tisztában vannak vele, hogy ha hosszú távra terveznek, elengedhetetlen környezetvédelmi szempontokat is figyelembe venni. A környezetvédelmi szempontból rossz hírű Blackstone alternatív alapkezelő például 2022-ben egy 30 milliárdos alapot hoz létre, mely környezetbarát és klímatechnológiai megoldásokat fog finanszírozni.

A hatékony fellépés szintén elengedhetetlen eleme, hogy a vállalati fenntarthatósági riportok egységesek és minél jobban átláthatók legyenek; itt köszönhet vissza a „governance”, azaz az átlátható vállalati működés, könyvelés, javadalmazás és jelentéskészítés. Ezen a területen az Európai Unió is igyekszik egységesíteni a vállalati jelentések kultúráját egy külön erre a célra létrehozott rendszertani besorolással – a tervezet azonban vitákat szült, hiszen az atomenergiát és a földgáz egyes formáit is zöldnek sorolta be, a környezetvédők pedig felhívják a figyelmet, hogy az atomenergia nem minden elemében zöld, a földgáz-technológia pedig szintén lehet környezetszennyező.

Az egységesítés, a hatékonyabb ellenőrzés, illetve egyértelműbb kritériumok szellemében hozta meg az Unió az SFDR jogszabályt 2019-ben, mely szerint egy bizonyos méret felett a vállalkozásokat kötelezik, hogy rendszeresen közöljenek környezetvédelmi jelentéseiket és publikációikat. A rendelet célja többek között a hatékony fellépés a greenwashing jelenség ellen is. A greenwashing kifejezést akkor használjuk, hogyha egy vállalat csak a külső kommunikációjában tűnteti fel magát zöldnek és környezetbarátnak, ám a valóságban végzett tevékenysége ennek egyáltalán nem felel meg. Mivel kötelező erejű és jobb átláthatóságot biztosít, talán nem túlzás azt várni az intézkedéstől, hogy érdemben segít a problémán.

Akkor most jó az ESG vagy nem?

Az ESG-befektetések a jelenlegi korszellemet tükrözik. A világ nagyvállalatai is egyre inkább ráébrednek a környezetvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem fontosságára, ami szükségszerűen hívott életre egy objektív skálát, szempontrendszert, konkretizált filozófiát, mely segít pozícionálni ezeket a vállalatokat, ráadásul egyfajta ösztönző visszahatása is lehet, így kialakulhat egy pozitív körforgás. A befektetők nagyon sokfélék, és az ESG típusú befektetések nem mindenki attitűdjéhez illenek; azok részesíthetik őket előnyben, akik hosszú távon ugyan alacsony, de biztos hozamú üzleteket preferálnak. Elmondható, hogy nem csak egy üres „divatról” vagy lufiról van szó, az ESG-kultúra mögött tényleges tartalom is van. Jelenleg azonban úgy tűnik, pénzügyi szempontokat nézve az idő nem az ESG-nek kedvez. A bolygónk hálás lesz, amennyiben még jobban elterjed ez a típusú szemlélet, viszont az előrejelzések alapján nem valószínű, hogy kiugró profitot fog realizálni hosszabb távon, aki ebbe fekteti a pénzét.

Forrás: KPMGFuqua School of Business,  Világgazdaság