Written by

Okostelefonoktól az okoserdőkig

home_slider, Tudtad-e?| Views: 405

A digitális technológia fejlődése az elmúlt két évtizedben óriási változásokat eredményezett mindennapi életünkben. Az ezredforduló idején még szinte elképzelhetetlen volt, hogy a telefonon nézett videót egy pillanat alatt ki tudjuk vetíteni a TV-re, karórával kövessük edzés során a pulzusszámunkat és az elégetett kalóriákat, vagy éppen az, hogy egy globális pandémia alatt otthonról, interneten keresztül megoldható legyen a tanulás és a munka. Elektronikus eszközökkel kapcsolatban már megszokhattuk, hogy sok terméktípus kapja meg az „okos” jelzőt; okostelefon, okosotthon, okosóra. De hogy lesz egy erdőből okoserdő?

Ma már szinte mindenki használ valamilyen okoseszközt, ha mást nem, okostelefont. Arra, hogy mitől lesz valami okoseszköz, sokféle választ találhatunk. A mobiltelefonok például attól váltak okostelefonokká, hogy alapvető tevékenységükön kívül másra is alkalmasak. Akkor is szokás valamit okoseszköznek nevezni, ha önálló és interaktív működésre is képes. Az okoseszköz interaktív tevékenység során általában hálózati kapcsolat által tud kommunikálni a többi eszközünkkel, ugyanakkor önállóan betölti funkcióit. Erre lehet példa, amikor útközben a telefon keresztül elindítjuk lakásunk fűtését, hogy mire hazaérünk, meleg legyen otthonunkban.

Mik azok az okoserdők?

Meglepően hangozhat elsőre, de az okos megoldások a klímaváltozás okozta környezeti kihívásokkal szembeni küzdelemben is segítségünkre lehetnek. Az erdőgazdálkodás számára a klímaváltozásra való felkészülés, ahhoz való adaptáció okozza az egyik legnagyobb nehézséget. Korábban már írtunk arról, hogy a fák elvándorolnak az őket negatívan érintő éghajlati hatások elől. A famigráció azonban nem olyan mértékű, hogy biztosítsa az erdők túlélését. Az okoserdők nagy segítségére lehetnek a szakembereknek abban, hogy segítsék a fákat felkészítsék a változó környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodásban. Az fákat monitorozó rendszer által begyűjtött adatoknak köszönhetően pontosabban felmérhetőek a klímaváltozás erdők egészségét érintő következményei, amelyekre így az erdészek hatékonyabban tudnak reagálni.

Az okoserdő rendszerek olyan intelligens szenzorokra épülnek, amelyek is képesek egy-egy fa állapotát felmérni, de a helyi ökoszisztéma egészére nézve is értékes információkat szolgáltatnak. A fákra vagy földbe telepített érzékelők rengeteg olyan adat begyűjtésére alkalmasak, amelyek megszerzése eddig csak fáradságos terepmunkával volt megoldható. A szenzorok segítségével azonban egy laptop mellől is megtudhatják a fák törzsének átmérőjét, alakját, a levelek elszíneződésének és a levélhullatásnak a mértékét. Ez lehetővé teszi a fák esetleges megbetegedésének felfedezését, és állapotának figyelemmel követését. A rendszer ráadásul költséghatékony is, mivel a szenzorokhoz szükséges energia napenergiából fedezhető.

Erdőtüzek megfékezésében is nagy szerepet játszhat

Az egyedi megfigyelés mellett az erdő egésze számára fontos tényezőket is mér a rendszer, úgymint a levegő páratartalma és összetétele, a talajnedvesség, a hőmérsékletingadozások, a fényviszonyok vagy a csapadékmennyiség. Ezekből tudnak következtetni arra, hogy milyen nagyobb spektrumú változás jelent aktuális, vagy potenciális veszélyt az erdő fennmaradására. A talajminőség és -összetétel módosulása például megváltoztathatja az erdőbe telepíthető fák fajtáját, ami állományszerkezeti átalakítást is szükségessé tehet.

Nemcsak a szenzoros adatfeldolgozás, hanem a hálózati kommunikációra kötött képi egységek is jelentősen hozzájárulhatnak az erdők környezeti hatásoktól való megóvásához. Az elmúlt években egyre gyakrabban előforduló erdőtüzek észlelésére és terjedésük követésére ugyanis tökéletesen alkalmasak ezek az okos rendszerek. Mivel a rendszer akár egy percen belül továbbítja a képi információt a feldolgozóegységnek, sőt, akár közvetlenül a tűzoltóság rendszerére is ráköthető az adatáramlás, ezáltal lehetővé teszi a gyors reagálást. Az így felfedezett erdőtüzek oltása sokkal hamarabb, ennek köszönhetőn jelentősen kisebb veszteségekkel történik, mintha erdészeti, vagy civil észrevételre és bejelentésre hagyatkoznának.

Magyarországon is zajlik a rendszerek tesztelése

Hazánkban elsőként a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán az újjászervezett Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet foglalkozik okoserdő szenzorok tesztelésével, kutatásával és fejlesztésével. Az erdők állapotfelmérését lézerszkennerekkel és térinformatikai rendszerekkel végzik. Hektáronként több tíz, vagy akár száz szenzor is dolgozhat, ami nagyon részletes adatgyűjtést tesz lehetővé. „Adatokból tudunk következtetni arra, hogy milyen állományszerkezeti, erdőnevelési stratégiákat, technikákat kell alkalmaznunk ahhoz, hogy a szélsőséges természeti jelenségeket mérsékelni tudjuk a gyakorlati tevékenységünk során” – mondta Folcz Ádám, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. termelési és kereskedelmi igazgatója. A mérések segítenek a kutatóknak, hogy olyan válaszokat kapjanak a klímaváltozás és az erdők egészségének összefüggésével kapcsolatban, amiket eddig csak sejthettek.

Forrás: unisopron.hu