Written by

Mi fán teremnek az energianövények?

home_slider, Tudtad-e?| Views: 195

A fenntarthatósági fordulat elérésében a megújuló energiaforrások jelentik az egyik legnagyobb lehetőséget és egyben kihívást is. A legelterjedtebb megújuló energiaforrások közé tartozik a biomassza, amelynek alapját például energianövények szolgálhatják.

Az energianövények alacsony költségű és kevés gondozást igénylő növények, amelyeket kizárólag égetéssel történő energiatermelés céljából termesztenek. A növényeket általában fás vagy lágyszárú kategóriába sorolják. A fás növények közé tartozik a fűz és a nyár, a lágyszárú növények közé sorolható például a sida, az energianád és az energiafű. Az energianövényeket energiaültetvényen termesztik, amely olyan mezőgazdasági nagyságrendben telepített növénykultúra, mely telepítésének elsődleges célja a biomassza-termelés és az energetikai felhasználás. A növényeket szilárd, folyékony vagy gáznemű tüzelőanyagokká alakítják, mint például a pelletek, a bioetanol vagy a biogáz.

Energiafűz

Az Agrárium blog szerint 2020-ban Magyarországon 800.000- 1.000.000 hektár kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági terület volt. Ezeken a gyenge minőségű termőhelyeken a mezőgazdasági kultúrnövények termesztése nem kifejezetten jövedelmező, viszont energetikai ültetvények létesítésére alkalmasak lehetnek. Ezeken a területeken 4500 liter fűtőolaj, 7000 kg kőszén vagy 93 ezer m3 földgáz mennyiségével egyenértékű biomasszát lehetne megtermelni a szakértők szerint.

Egyes élelmiszeriparban használt növényfélék és terméseik is használhatók energetikai célra, azonban többcélúságuk miatt ezek nem tartoznak az energianövények közé. Ilyenek többek között a búza, kukorica (bioetanol gyártás és biomassza), a repce, a napraforgó, az olíva (biodízel gyártás és biomassza), és a fafélék (biomassza).

Természet az ember szolgálatában

Első látásra talán ideális megújuló energiaforrásnak tűnhetnek az energianövények, de fenntarthatósági szempontból számos kérdést vet fel a megoldás. Szakértők szerint ugyanis az energiaültetvények terjeszkedése az élelmiszeripart ellátó mezőgazdasági területeket csökkentheti. Emellett termesztésük nem szakít a szemlélettel, miszerint a bolygó és természeti környezetünk rendeltetése az emberi igények kiszolgálása. Az újabb területek mezőgazdasági művelés alá vonása és a monokultúrás termesztés csökkenti az élővilág természetes élőhelyeit és sokszínűségét.

Az energianövények talajra gyakorolt hatását hazánkban még kevéssé vizsgálják, így nehéz megállapítani, hogy hosszú távú termesztésükkel a talaj milyen változásokon megy át, annak minősége, vastagsága, a benne lakó lények életfeltételei hogyan változnak. Emellett kutatások hiányában nem ismert, hogy más, vadon élő növényekkel való keresztbeporzás milyen mértékű lesz.

Szántóföldi növények szalmája energetikailag is hasznosítható

Tehát számos környezeti tényező befolyásolja, hogy egy adott területen az energianövények valóban fenntartható és környezetkímélő alternatívát jelentenek-e az energiatermelésre. Hazánkban az energiaültetvény jelenleg nem kifejezetten profitábilis és nem is a legfenntarthatóbb megoldás Rudolf Péter, a pécsi erőmű vezérigazgatója szerint.

Egy energiaültetvényről ugyanis elsődleges termék kerül ki, így a teljes bevont mezőgazdasági terület célja ez az energiatermelés. A növényi melléktermékekből nyert biomassza használatával viszont a terület többszörösen hasznosul, elsősorban például élelmiszeripari vagy takarmányozási célt szolgál. Ilyen melléktermékek például a növények szalmája, vagy feldolgozóipar, és a növényiolaj-gyártás melléktermékei. Azaz a fő termékek kísérői, a betakarítás melléktermékei, melyek a körforgásos gazdasági modellben nem hulladékok, hanem energetikailag hasznosítható alapanyagok.

Forrás: en.wikipedia.org, hu.wikipedia.org