Written by

Honnan ered a hazai ivóvíz?

home_slider, Tudtad-e?| Views: 3173

Az ivóvizet az Európai Unió tagállamaiban szigorú szabályok alapján ellenőrzik. Magyarországon évente több mint 50 ezer ivóvízmintából összesen közel 970 ezer vizsgálatot végeznek. Ezek eredménye alapján a hazai ivóvíz egészséges, biztonságosan fogyasztható, sem káros anyagokat, sem kémiai vagy radioaktív anyagokat nem tartalmaz.

Hazánkban az ivóvíz 82 százaléka felszín alatti vizekből (rétegvízből és parti szűrésű kutakból) származik, a felszíni víz felhasználása az ivóvízellátásban kevesebb mint 5 százalékot tesz ki. Magyarországon szinte minden településen van közműves ivóvízellátás, azonban még mindig vannak olyan tanyasi, külterületi, üdülőövezeti területek, ahol az emberi fogyasztása alkalmas csapvíz nem biztosított. A népegészségügyi hatóságok jelentése szerint a magyar lakosság 98 százalékának érhető el ivóvíz. Budapesten és további 9 megyében az ellátottság közel 100 százalékos, míg a közműves ivóvízhálózatra kötött lakások arányában Bács-Kiskun-megyében a legalacsonyabb.

A vízellátó rendszerek, illetve szolgáltatók száma nem változott jelentősen az utóbbi években, jelenleg közel 1500 rendszer látja el hazánkat ivóvízzel. A vízellátó szolgáltatások megoszlása a megyék településszerkezetétől függ. Azokban a megyékben, melyeket aprófalvas településszerkezet jellemez, mint például Baranya, Somogy vagy Borsod-Abaúj-Zemplén, száznál több ivóvízellátó-rendszer is található. Nógrád és Békés megyében kevesebb mint 20, Budapest ivóvízellátásáért pedig mindösszesen egy vízmű felel. Ma nagyjából 200 ezer ember fogyaszt vizet saját kútból, általában olyan településeken, ahol nincs megfelelő vízellátó hálózat, vagy anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak a nagyobb szolgáltatók igénybevételét.

A víz útja a föld alól a lakásunkig

A természetes vizek önmagukban általában fogyasztásra alkalmatlanok, hiszen már a levegőtől, illetve a vizekbe befolyt szennyeződésektől bepiszkolódnak. Magyarországon a legnagyobb mértékben felszín alatti vizet használnak ivóvíz előállításához. A vizet különféle gépekkel és hosszú csövekkel érik el, majd pumpák segítségével terelik vízművekbe.

A vizet kétféleképpen lehet megtisztítani. Az egyik módon a tisztítást a természet végzi: a víz több kavics és homokrétegen keresztül halad a mélyben, a szennyeződések pedig ezeken a rétegeken megakadnak. A mesterséges víztisztítás a víztisztító művekben történik, ahol szűrők segítségével szűrik ki a szennyeződéseket. A megtisztított víz egy csőhálózatba kerül, mely behálózza az adott települést. A megtisztított víz nem közvetlen kerül a lakásokba, a csövek medencékbe szállítják és gyűjtik össze azt. A medencékre azért van szükség, hogy egyrészt mindenhova, egységesen lehessen elosztani a vizet, másrészt pedig, hogy ezekben mindig van tartalék víz arra az esetre, ha nagy szárazság vagy valamilyen más akadály lenne a vízellátásban.

Mi található vizeinkben?  

Városi legendák terjednek mind a mai napig, miszerint az ivóvizek olyan baktériumokat tartalmaznak, melyek károsak az egészségre. Annak ellenére, hogy alkalmanként előfordul, hogy valamilyen fertőzés éri egy-egy település vízhálózatát, a magyar ivóvíz rendkívül tiszta és egészséges. Hazánkban évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát. A legjelentősebb ezek közül, mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve az arzén volt, azonban ennek aránya a vizekben folyamatosan csökken. Emellett a nitrit határérték túllépése jelenthet egészségügyi kockázatot. A nitrit magas koncentrációja elsősorban a csecsemőkre veszélyes, szükség esetén a csecsemők és várandósok részére a szolgáltatók palackos vizet biztosítanak. A nitrit tekintetében kifogásolt települések száma is évről évre csökken.

A több mint 5000 főt ellátó vízművek ellenőrzése a fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi főosztályának hatásköre, míg az ennél kisebb vízművek közegészségügyi szempontból a járási kormányhivatalok népegészségügyi osztályának felügyelete alá tartoznak. A magánkutak vízminőségét a központi hatóság nem ellenőrzi, ott az egészséges vízminőség biztosítása a tulajdonos felelőssége.

Palackozott ásványvíz vs csapvíz

Az Európai Bizottság felméréséből kiderült, hogy egy átlagos európai állampolgár 106 liter palackozott ásványvizet fogyaszt évente. Amennyiben csökkenne ez a fajta vízfogyasztás, az 600 millió eurót takarítana meg az európai háztartásoknak, valamint nagyban hozzájárulna a műanyaghulladék-termelés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez.

Az európaiak 80 százaléka tartja megfelelőnek a csapvizet lakóhelyén, azonban csupán 20 százaléka inná meg azt más európai országban annak ellenére, hogy szinte az összes EU-s tagállam csapvize egészséges és biztonságosan fogyasztható.

Forrás: nnk.gov.hu, europarl.europa.eu