Written by

ESG – egyszerre zöld és profitábilis? – 1. rész

Egyéb, home_slider, Tudtad-e?| Views: 254

Az üzleti világban egyre markánsabban törnek előre az ESG befektetési alapok és a hétköznapok szintjén is egyre többet hallani róluk. De mégis miben különböznek ezek az alapok és befektetések a hagyományos társaiktól? Kinek valók? Csak egy trend, mögöttes, valódi tartalom nélkül? Vagy épp ellenkezőleg, a várva várt zöld átállás a befektetések világában? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Mi az, hogy ESG?

Az ESG egy angol betűszó, melyben az E az „environmental” (környezeti), az S a „social” (társadalmi), a G pedig a „governance” (vállalatirányítás) szavakat takarják, vagyis olyan vállalatokat és szervezeteket jelölnek, melyek fontosnak tartják a környezetvédelmi és szociális szempontokat, illetve az átlátható működést.

Környezeti tényezők például a klímaváltozás kezelése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a légszennyezés és a vízszennyezés csökkentése, a biodiverzitás megőrzése és a tudatos, környezetbarát energiagazdálkodás és hulladékkezelés. A szociális tényezők szem előtt tartása a személyes adatok védelmét, az emberi jogok tiszteletben tartását, a diszkrimináció nélküli működést, a munkavállalói jogok védelmét és a minél magasabb ügyfélmegelégedettségre való törekvést jelenti. A „governance”, vagyis a vállalatirányítás egy belső működésre vonatkozó szempontrendszert jelent, amely a vállalatvezetők és a menedzsment döntéseinek áttekinthetőségére való törekvést, a vezérigazgató javadalmazási szabályainak átláthatóságát, az üzleti etikusságot, valamint a méltányos kereskedelmet, az általános pénzügyi áttekinthetőséget és a különböző versenyellenes lépések visszaszorítását tűzte zászlajára.

Számos vállalat egy új felsővezetői pozíciót is létrehozott az ESG szellemében: egyre több helyen jelennek meg a CSO-k, vagyis a Chief Sustainability Officer-ek, azaz fenntarthatósági igazgatók. Az ő feladatuk a vállalat ESG szemléletének operatív megvalósítása és felügyelete. A vállalati kultúrának ez a fajta átalakulása is jól mutatja, hogy nem csupán, vagy nem minden cég esetében egy átmeneti trendről van szó, hanem valódi irányváltásról.

Ennek objektív mérésének mikéntje azonban kérdéseket vet fel. Számtalan minősítés és skála létezik ma már, de az egyik legnépszerűbb és talán a legmérvadóbb az MSCI szolgáltatása, amely hét kategóriába sorolja a vállalatokat: AAA (vezető, legjobb), AA (vezető), A (átlagos), BBB (átlagos), BB (átlagos), B (lemaradók), CCC (lemaradó, legrosszabb).

Érdemes ESG-be fektetni?

Befektetésnél tervezhetünk rövid, közép vagy hosszú távra – mindegyik típus más kockázatokat rejt. Az ESG alapok és befektetések esetében megoszlanak a vélemények, hogy milyen távra érdemes invesztálni. Sokan megkérdőjelezik időtállóságukat is, de a klímaváltozás és az emberi tevékenységek környezetre kifejtett megterhelő és hosszú távon tarthatatlan hatásai miatt könnyen beláthatjuk, hogy az idő az ESG típusú befektetéseknek kedvez. Egyesek úgy vélik, hogy az ESG-k esetében csak másodsorban beszélhetünk befektetésekről és tényleges pénzügyi haszonról, hiszen egy ilyen befektetés csupán csak „átmenet”, ahol a befektető átvált a környezetvédelmi és szociális tényezők fontosságára. Pénzügyi szempontból felmerül a kérdés, milyen hozamra számíthat, aki ESG-be fektet? Felülteljesít a hagyományos részvényekhez képest?

Leegyszerűsítve, vannak szakemberek, akik úgy gondolják, hogy az ESG rövidtávon jó befektetés újdonsága révén, hosszabb távon azonban rosszabb hozamok vannak kilátásban, mivel az ESG-k felfutását tapasztalhatjuk majd. Egyes közgazdasági előrejelzések és az üzleti tendenciák is arra engednek következtetni, hogy a jövőben a környezetbarát és szociálisan tudatos projektek és tényezők lesznek fontosak a befektetők számára, ez pedig azt jelenti, hogy a jó ESG besorolású vállalatok előnyt fognak élvezni köreikben, ellenben a rossz ESG besorolású cégek népszerűtlenek lesznek. Ez a folyamat pedig azt eredményezné, hogy a népszerű, magas ESG minősítésű vállalatok részvényeinek értékeltsége magasabb lesz és mivel kockázatuk csökkenése várható a jövőben, alacsonyabb hozammal is kell számolni. Ezzel szemben a rossz ESG besorolású részvények piacán csökken az aktivitás, így ezek a társaságok alulértékeltek lesznek, vagyis kockázatosabbak. Ennek pedig egyenes következménye a magasabb hozam realizálása. Összességében tehát elmondható, hogy lényegében az alacsonyabb hozam az ára a fenntarthatóságnak és a környezetvédelemnek.

Léteznek azonban elméletek és tanulmányok ennek ellenkezőjére is. 2019-ben Guido Giese, Linda-Elling Lee, Laura Nishikawa, Nagy Zoltán és Dimitris Melas, a „How ESG Affects Equity Valuation, Risk and Performance” című tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy bár az ESG befektetés valóban nem jár különböző tőzsdei prémiumokkal vagy magas hozammal, viszont ezek a negatív tendenciák kiküszöbölhetők és részben elérhetők lesznek magasabb hozamok az ún. Sharpe-ráta alkalmazásával. Ez azt jelenti, hogy már előre figyelembe vesszük a kalkulálható kockázatokat és ezek mentén alakítjuk ki befektetési stratégiánkat, így pedig elérhetünk magasabb hozamot. Ezen kívül arra vonatkozó prognózist is találhatunk a kutatásban, hogy mivel a jövőben az ESG alapokba nagyobb mennyiségű pénz áramlik majd be, megnő a kereslet az ESG befektetések iránt, a magasabb ESG minősítésű vállalatok részvényeinek értékeltsége magasabb lesz. Ez azonban csak egy bizonyos szintig tartható, hiszen egy ponton túl a részvények már túlértékeltek lesznek, ami negatívan hathat a hozamokra.

Forrás: The Balance Careers, The Journal of Portfolio Management, Elemzésközpont

Az ESG-vel kapcsolatos további tartalmak hamarosan elérhetőek lesznek a cikksorozatunk második részében.