Egy átlagos estén, amikor pihenésképpen előkapjuk a telefonunkat, és elmerülünk a közösségi média – például a TikTok, az Instagram vagy a Facebook – végtelen tartalomfolyamában, nem is gondolunk arra, mennyi erőforrást használunk el közben. A digitális világ kényelme gyakran elfedi azokat a környezeti hatásokat, amelyek mindennapi online tevékenységeinkből adódnak. A közösségi média platformok ugyanis jelentős mértékben hozzájárulnak a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz. Egyetlen óra görgetés elegendő lehet ahhoz, hogy nagyobb kibocsátást generáljunk, mint egy rövid autóút! Bár szabad szemmel nem látható, a digitális tartalomfogyasztás ökológiai lábnyoma valós probléma, és egyre nagyobb kihívást jelent a kutatók számára.
A közösségi média energiafogyasztása
A videóalapú közösségi média platformok különösen nagy adatforgalmat generálnak. Az adatmozgás hatalmas számítógépes szerverek és adatközpontok működését igényli. Ezeket a rendszereket éjjel-nappal hűteni kell, energiaellátásuk pedig sok esetben még mindig nem megújuló forrásokból történik. Ennek következtében minden egyes megnézett videóval tovább növeljük az üvegházhatás mértékét.
Az adatközpontok energiaigénye világszerte növekszik. Az Egyesült Államokban például az előrejelzések szerint 2030-ra az ország teljes villamosenergia-fogyasztásának akár 9%-át is ezek az adatközpontok használhatják fel – ez több mint kétszerese a jelenlegi szintnek. Ez a növekedés részben az olyan technológiák elterjedésének köszönhető, mint a mesterséges intelligencia és a különböző felhőalapú szolgáltatások, amelyek további számítási kapacitást igényelnek.
A digitális kommunikáció környezeti hatása
Nemcsak a videós tartalmak, hanem az e-mailek és az üzenetküldő alkalmazások használata is fokozza szén-dioxid-kibocsátásunkat. Egy rövid e-mail elküldése átlagosan 0,3 gramm CO₂-t termel, míg egy hosszabb, melléklettel ellátott üzenet akár 50 grammot is! Bár ezek az értékek önmagukban nem tűnnek jelentősnek, a naponta világszerte elküldött több milliárd e-mail összeadva komoly környezeti terhelést jelent.
Mit tehetünk a digitális lábnyomunk csökkentése érdekében?
- Tudatosság: Ismerjük fel, hogy minden online tevékenységünk energiafogyasztással és szén-dioxid-kibocsátással jár! Tájékozódjunk a témában, fogadjuk meg a szakértők tanácsait, és osszuk meg az információkat ismerőseinkkel is!
- Videóminőség csökkentése: Ha nincs szükségünk magas felbontásra, váltsunk alacsonyabb minőségre, ezzel csökkentve az adatforgalmat és az energiafelhasználást!
- Felesleges alkalmazások törlése: Távolítsuk el azokat az alkalmazásokat és fájlokat, amelyeket nem használunk, mivel ezek is terhelik az eszközök energiafogyasztását!
- E-mailek kezelése: Csökkentsük a felesleges e-mailek küldését, különösen a nagy mellékletekkel ellátottakat, és töröljük rendszeresen a nem szükséges üzeneteket!
- Zöld technológiák előnyben: Válasszunk olyan szolgáltatókat és eszközöket, amelyek energiahatékonyak és megújuló energiaforrásokat használnak!
Az egyéni szerepvállalás elsőre jelentéktelennek tűnhet, hatása globális szinten mégis érzékelhető. Tudatos választásokkal és szokásaink megváltoztatásával mindannyian hozzájárulhatunk a digitális világ fenntarthatóbbá tételéhez!
Források: greendex.hu , CloudZero
