Written by

2. A magyar borokat sem kíméli az éghajlatváltozás

Egyéb, Elgondolkodtató, home_slider| Views: 331

Folytatjuk sorozatunk, ahol bemutatjuk, hogy az éghajlatváltozás és globális felmelegedés miatt milyen nehézségek elé tekinthetnek a magyar borászok.

Az egyre magasabbá váló átlaghőmérséklet szőlőtermesztésre és borászati technológiákra gyakorolt hatása is egyre erőteljesebb. Az előrejelzések szerint, akkor válik lehetségessé, hogy a század végén még magyar borokról beszélhessünk, ha a szakma képviselői lépést tudnak tartani a rendhagyó klimatikus viszonyok között átalakuló borvidékek szőlőtermesztési adottságaival. Könnyen lehet, hogy átrendeződik a világ bortérképe is, ami a magyar fehérborokat vörössé „festheti”.    

Mit léphetnek a borászok?

Előző cikkünkben sorra vettük a bortermelésre ható, meglehetősen baljós tényezőket a klímaváltozással összefüggésben. Azonban a lehetséges megoldásokat tekintve, több eszköze is van a magyar borászoknak, hogy a felmelegedés mértékét mérsékeljék az ültetvények számára. Az egyik és talán legfontosabb ezek között a technológiai váltás: magasabbra hozható a tőketörzs, csökkenthető a levél-fürt arány, illetve a metszés idejének kitolásával is elősegíthető, hogy később érjen a szőlő.  Érdemes a frissen telepített ültetvényeket északi – déli irányba ültetni, az eddig hagyományosan déli, délkeleti helyett (déli féltekén északi), a napégési károk csökkentése érdekében. Elengedhetetlen lesz a felelős vízgazdálkodást célzó technikák kialakítása is, hiszen az emelkedő hőmérséklet mellett rendszertelen csapadékmennyiség várható.

Azonban a fajtaváltást is érdemes fontolóra venni és a közepes szárazságot inkább tűrő szőlőfajták felé fordulni. Ilyen például a Cabernet sauvignon, a Kékfrankos vagy a Carignan. A francia Bordeaux régióban is hasonlóan tettek, 2019 nyarán 7 új szőlőfajta termesztését engedélyezték, köztük a portugál alapfajta touriga nacionalt is. A fajtaválaszték diverzifikálása azért is említésre méltó, mert a világon az összes bortermelő terület 70-90%-án mintegy tizenkét különböző fajtával dolgoznak, ami alig több, mint a fajtaválaszték 1%-a. 

A magyar fehérborok sorsa már borítékolva?

A szőlőtermesztés hatékonysága többfajta indexszel mérhető. Ezek között a gazdálkodás és fajtaválaszték szempontjából kiemelt fontossággal bír a Huglin-féle heliotermikus index, amely segítségével megállapítható, hogy a vegetációs időszak alatti átlaghőmérséklet, a napi maximum hőmérséklet és a földrajzi szélességet figyelembe vett hőösszeg alapján melyek az adott területen termeszthető szőlőfajták.

Több modellszimuláció is arra jutott, hogy a XXI. század végére a magyar borvidékek mediterrán vörösbort adó szőlőfajták termesztésére is alkalmassá válnak. A megváltozott éghajlati helyzethez viszonyítva, tehát kifizetődő lehet a tradicionálisabban fehérszőlőre épülő termeléstől eltérni, és jóval nagyobb arányban fordulni az előbbiek irányába. Fontossá válik ezen borok előnyeinek megismertetése is a közönséggel: a jövőben jó eséllyel megváltozik a magyar borok eddig megszokott ízélménye, az elmúlt két évtized könnyed, gyümölcsös borai helyét átvehetik majd a nagytestű, nagyobb alkoholtartalommal rendelkező társaik. Addig is, vásároljunk hazai borokat, támogassuk a kistermelőket, hiszen fenntarthatósági szempontból is ez tűnik előremutató megoldásnak.