Written by

A fecskék évente több tízezer kilométert vállalnak – vigyázzunk rájuk!

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 240

Ősszel Afrikába költöző, a „szabadság madaraiként” is elnevezett fecskék Magyarország egyik őshonos fajai. Az egyedi hosszú, hegyes szárnyaik mellett fontos szerepet játszanak a rovarok elleni biológiai védekezésben, hiszen az országban való tartózkodásuk alatt több kilogramm betegséget terjesztő kártevőt fogyasztanak el. A nagyüzemi mezőgazdasági és emberi tevékenységek miatt az új évezred első évtizedében a hazai fecskeállomány meredeken csökkenésnek indult.

Eltűnőben 2010 „év madarai”

Évek óta globális problémának számít a madárpopuláció folyamatos visszaesése. 2021-ben elkészített kutatás szerint korábban 200–400 milliárd madár élhetett a Földön, azonban jelenleg nagyjából 50 milliárdot érheti el az egyedek száma. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MEE) statisztikái alapján a nagymértékű csökkenéshez az is hozzájárulhatott, hogy 2000 és 2010 között a hazai fecskeállomány 60–62%-a eltűnt. Az 1980 és 2010 közötti időszakban 2 millióra tehető az elveszett vagy a tojásból ki nem kelt fecskék száma. A tendenciát látva a kétezres évek első évtizedében a szakemberek attól tartottak, hogy 2020-ig teljesen kihal a hazai fecskepopuláció, ezért 2010-ben az eltűnő madarak nagykövetének (év madarának) választották meg. A bejelentést követően elkészített felmérések azt mutatják, hogy sikerült a fecskék számának további gyorsütemű csökkenését megállítani, a 2010-es szinten tartani.

Az eredményes mozgalom ellenére Orbán Zoltán (MEE munkatársa) úgy véli, hogy közép- és hosszú távon nem stabil a „szabadság madarainak” helyzete, mivel az elmúlt 11–12 év kényelmi állapot után gyors negatív változás következhet be a fecskék és más fajok esetében is. Ennek háttérében elsősorban a klímaváltozás folyamatosan erősödő hatásai állhatnak.

A fecskék visszaszorulását okozó hatások

A nagyüzemű mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó tevékenységek meghatározó szerepet játszanak az egyes madárfajok eltűnésében. Veszélynek leginkább az agráriumhoz köthető madarak, a több kilométert megtevő, vonuló egyedek vannak kitéve, tehát Magyarországon honos fecskék is.

A fecskéket rugalmatlanság jellemzi, ami már rövid távon is komolyan következményekkel járhat. Az élőlények nagyon érzékenyek az évszakhoz képest eltérő időjárásra, különösen a költési időszakban (május, június) érkező 5–10 napos hidegfrontokra. Ezen intervallumban nagy eséllyel a hőmérséklet nem haladja meg a 10–15 Celsiust, ami miatt a rovarok nem bújnak elő, a fecskék jelentős része pedig nem jut táplálékhoz. Korábban hasonló esetek 50–100 évente fordultak elő, azonban manapság érzékelhető szélsőséges viszonyok és klímaváltozás hatásai révén már 2–3 év elteltével is bekövetkezhetnek.

A rendkívüli időjárás a telelőterületeiken és vonulási útvonalaikon is egyre erősebben jelenik meg. A Szahara déli peremén, a Száhel-öv térségben tomboló extrém körülmények okozzák az egyik legnagyobb problémát, mivel a hely a fecskék északra történő tavaszi vonulása során az utolsó „töltőállomás”. A területen a madarak hiperevésbe kezdenek: a napi szükségletüket messze meghaladó mennyiségű rovart fogyasztanak el, a felgyűlt energiát pedig zsír formájában raktározzák el. Az aszály vagy a túl alacsony hőmérséklet miatt nem juthatnak megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, aminek következményeként végletekig kimerülhetnek, és tömegesen potyoghatnak le a sivatagba vagy a Földközi-tengerbe.

A fecskék védelmének fontossága

Az elmúlt években Magyarországon korábban nem található, idegenhonos szúnyogok (ázsiai bozótszúnyog és tigrisszúnyog, koreai szúnyog) jelentek meg, amelyek már régen eltűnt kórokozókat és betegségeket terjesztenek. A klímaváltozás révén az ország határaihoz egyre közelebb kerülnek további potenciálisan betegségeket okozó szúnyogok is, mint például a nyugat-nílusi lázt és a Zika-vírust terjesztő egyiptomi csípőszúnyog. Ezen rovarok az emberek egészségében komoly problémákat idézhetnek elő, valamint jelentős gazdasági károkat is eredményezhetnek.

Magyarországon egyetlen fecske éves szinten legalább 1 kilogramm repülő, gazdálkodási kártevőket és betegségeket közvetítő rovart fogyaszt el. A klímaváltozás következtében nagyjából 2 millióval kevesebb fecske számlálható itthon, ami miatt 2.000 tonnányi rovar rágja, szívogatja a termést, okoz különböző betegeket az állatok és az emberek körében is.

Természetesen a „szabadság madarainak” meghatározó szerepe nem korlátozódik a rovarok elleni védekezésre. A fejlett országokban az emberek többsége nagyobb településre költözött, vagy a falun is városias életmódot folytat, a természettől eltávolodott. Ezért a lakosság közelében otthonra lelő fecskék a természet nagyköveteiként a pozitív gazdasági és egészségvédelmi funkcióik mellett lelki értelemben is fontos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak.

Nagy változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a jövő generációja is megismerkedhessen a fecskék egyedi kinézetével és előnyös, betegségeket megelőző tulajdonságaival. A madarak fennmaradásához segíthet a nagyüzemi mezőgazdaság természetközeli módszerek felé történő elmozdítása, a környezetszennyezés csökkentése, illetve a klímaváltozás megfékezése. Egyénileg is sokat tehetünk a fecskék védelmének érdekében: fészkeik leverését, elpusztítását vagy eltávolítását mellőzzük, inkább egy deszkát helyezzünk a fészkeik alá a földre lepotyogó ürülékük elkerüléséhez. Bármely tevékenység alkalmazása hozzájárulhat ahhoz, hogy a fecskeállomány növekedésnek induljon, és egy fenntartható, kevesebb egészségügyi problémákkal küzdő világ létrejöjjön.

Forrás Greendex