Written by

A vándorsólyom és virágos kőris éve

Hírek, home_slider| Views: 1101

Immár több mint száz éve minden évben május 10-én ünnepeljük a Madarak és Fák Napját. A jeles nap a természet, illetve főleg a fák és madarak védelmére hívja fel a figyelmet. Érdemes ilyenkor a helyi programajánlók között szétnézni, a Madarak és Fák Napja alkalmából sok izgalmas eseményt szerveznek országszerte!

Az Madarak és Fák Napjának története egészen a 19. századig nyúlik vissza, amikor a mocsárlecsapolások és folyószabályozások következtében a madarak életfeltételei romlani kezdtek, illetve lendületet vett az erdők és mezők pusztulása. Az ökológiai katasztrófa megelőzése érdekében az európai államok 1902. március 19-én egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István ornitológus pedig már ebben az évben szervezett Madarak és Fák Napját, az amerikai “Day Birds” mintájára.

Az ünnepet Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter tette hivatalossá, amikor 1906-ban körrendeletet adott ki, amely szerint eper- vagy más gyümölcsfákat kell ültetni ezen a napon, valamint meg kellett emlékezni a hasznos madarakról. Tovább elrendelte azt is, hogy az iskolákban is ünnepeljék meg a Madarak és Fák Napját.  A kezdeményezése ezután széles mozgalommá bővült, a 20. század első felében minden májusban megünnepelték a madarakat és fákat. Az Állatvédő Egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ – Hermann Ottó irányításával – pedig jelentős támogatói voltak az ünneplésnek. A második világháború után a nap sokat veszített népszerűségéből, de a kilencvenes évek óta ismét egyre népszerűbb. 1994-ben országos mozgalommá vált, 1996 óta pedig kormányrendelet határozza meg a Madarak és Fák Napját, amely alapján május 10-én ünnepli az ország. 

Hazánkban minden évben több állat és növénycsoportból kiválasztanak egy-egy fajt, amely abban az évben kiemelt figyelmet kap. A kezdeményezés célja, hogy a kiválasztott fajon keresztül ráirányítsák a figyelmet valamely nagyobb fajcsoportra. Ennek megfelelően minden évben kinevezik az év madarát, fáját, halát, vadvirágát, gombáját és rovarát.

Az év madara: vándorsólyom, Kép: Föld Napja Alapítvány

Az idei év madara a vándorsólyom, a madár több évtizednyi szünet után 1997-ben költött először újra Magyarországon, ennek 20 éves évfordulójára választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a sólyomfajt a 2018-as év madarának. A vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma , ezért előszeretettel jelenítik meg címereken és jelvényekben is. Az állatfaj különlegessége, hogy vadászatkor akár a 302 km/h-s sebességgel is képes áldozatát üldözni, amikor annak utána zuhan. Akit bővebb leírást szeretne olvasni a vándorsólyomról, az MME oldalán megteheti.

Az év fája: virágos kőris, Kép: Föld Napja Alapítvány

Az Év Fáját minden évben szavazás alapján választják ki egy tematikus weblapon keresztül. A 2018-as év fája pedig egészen különleges, a kérgéből csepegő lét gyógyászati célokra is alkalmazzák, ezért nevezik mannakőrisnek is, de igazi neve a  virágos kőris. A fa legkönnyebben ezüstös krémfehér, dús virágairól és gömbölyded koronájáról ismerhető fel. További információk a virágos kőrisről a Terra Alapítvány oldalán olvashatók.

A Madarak és Fák Napja alkalmából a különböző nemzeti parkok, erdészetek, önkormányzatok és vadasparkok különféle családi programokat, nyílt napokat szerveznek, így érdemes szétnézni a környékünkön, ha egy kis kikapcsolódásra vágyunk!

A Föld Napja Alapítvány oldalán olvashatunk az év növényeiről és állatairól. Felsorolásképp: az év rovara az óriás szitakötő, az év gombája a süngomba, az év emlőse a földikutya, az év vadvirága a kornistárnics, az év hüllője az elevenszülő gyík, az év gyógynövénye a levendula, az év hala a balin és az év gyümölcse a fekete tányéralma.

 

Borítókép: Shutterstock