Több mint a duplájára nőtt a világon a nap-és szélenergia termelés aránya a Párizsi Éghajlatváltozási Megállapodás aláírása, azaz 2015 óta – 2020 első félévében ugyanis a két erőforrás összesen 9,8%-os részesedést ért el a globális áramtermelésen belül.
Forrás: freepik.com
Közeledünk a Párizsi Klímaegyezmény céljaihoz?
Ez azt jelenti, hogy az említett megújuló energiaforrások 4,6%-ról 9,8%-ra növelték a részesedésüket a globális energiatermelésben. Jelentős elmozdulást láthatunk azonban akkor is, ha az egyes országok szintjén vizsgáljuk meg a dolgokat: Kína, Japán és Brazília esetében például 4%-ról 10%-ra, az Amerikai Egyesült Államokban 6%-ról 12%-ra, Indiában pedig 3,4%-ról 9,7%-ra ugrott a két erőforrás felhasználásának az aránya.
Ezzel párhuzamosan az Ember nevű klímaügyi think-tank által 48 ország körében végzett felmérés adatai alapján a szénalapú termelés globális viszonylatban nézve 8,3%-kal esett vissza, tehát világviszonylatban a megújuló energiaforrások térnyerése figyelhető meg a szénnel szemben. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez részben, 70%-ban a világjárványnak tudható be, de a maradék 30%-os csökkenés a megújuló energiaforrásokhoz köthető.
Hátradőlni azonban még korai volna: Dave Jones, az Ember kutatóintézet egyik vezető elemzője úgy véli, hogy az átmenet messze nem zajlik elég gyorsan ahhoz, hogy a klímaváltozást 1,5 fokra tudjuk korlátozni. Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, évtizedünk minden évében legalább 13%-kal kellene csökkenteni a szénalapú energiatermelést.
Ráadásul úgy néz ki, hogy az idei évre tervezett 106,4 GW-nyi napelemkapacitás globális szintű telepítése sem fog megvalósulni. Az ezzel kapcsolatos becslések ma már csak 90 GW-tal számolnak az építési- és beszállítói láncok késedelme, a lezárások, korlátozó intézkedések és egyéb, projektfinanszírozási nehézségek végett.
Mi a helyzet itthon?
Az utóbbi időben Magyarország is új rekordról számolhatott be a napenergia-termelés terén. Április 5-én, vasárnap 13 órakor ugyanis mindenkori csúcsot döntve a napenergia 27,3%-át adta a teljes hazai áramtermelésnek. Ezzel együtt a megújuló energiaforrások ugyanezen a napon 34,6%-át tették ki a magyar villamosenergia-termelésnek, ami szintén rekordnak számít, hiszen az éves átlagot nézve ezek a magyar energiamixnek mindössze 11%-át képezik.
Forrás: freepik.com
A hazai energiatermelés legnagyobb részét jelenleg Paks adja, ami az előállítás 49%-áért felel, utána 27%-kal a gáz, 12%-kal a szén, majd 11%-kal a megújulók következnek.
Érdekes tendencia, hogy habár a 11% háromszoros emelkedést jelent 2000 óta, a 2015-ös átlaghoz képest ez azonban mégis csökkenést jelent, ekkor ugyanis a részarány elérte a 14,5%-ot is.
A megújuló energiaforrások között különben tényleg lényeges teljesítménynek számít az áprilisi, hiszen a napenergia a zöld energiamixben mindössze 3, a szélenergia pedig csak 2%-ot tesz ki. Legnagyobb részét, 5%-át a biomassza adja.
A megújuló energiaforrások Uniós körképe
Az Eurostat 2018-as felmérései alapján az Európai Unióban Svédország áll a legjobban a megújulók terén: amellett, hogy a felhasznált energia 54,6%-át megújulókból fedezik, már 2018-ban elérték a 2020-ra kitűzött céljaikat. Az észak-európai ország mellett ez igaz még 11 másik államra is, többek között Észtországra, Csehországra, Bulgáriára, Görögországra és Ciprusra is. Hajszálhíján Magyarországnak is sikerült korábban elérnie vállalásait, hiszen az eredeti 2020-as mérföldkő 13% volt, a megújuló energia hazai részaránya pedig 2018-ban 12,5%-ot tett ki.
A megújuló energiaforrások aránya az EU tagállamaiban. Forrás: qubit.hu
Az EU-ban a legrosszabb eredményt Hollandia tudhatja a magáénak, ahol az ország energiaszükségletének mindössze 7,4%-át fedezik megújuló forrásokból.
Az Uniós átlag 2018-ban 18% volt, a kitűzött célok szerint ezt az arányt 2020-ban 20%-ra, 2030-ra pedig az EU egészében 32%-ra szeretnék növelni.
Források: mnnsz.hu, 444.hu, hugas.met.hu, qubit.hu
