Tudta, hogy Magyarországon évente kb. 18, millió tonna élelmiszert dobunk ki, holott nagy része még fogyasztható lenne? Amennyiben ezt a mennyiséget kamionokra tennénk, a sor elérne Budapesttől egészen Párizsig. Nyugaton ennél nagyobb mértékű a pazarlás, miközben a Föld többi részén milliók éheznek. Szerencsére, egyre több kedvezményezés irányul a pazarlás felszámolására.
Egy egyszerű magyarázat a pazarlásról: ha a Föld teljes élelmiszerkészletét kilenc kenyérszeletként képzeljük el, évente egy szelet veszik a termelésnél a rossz kezelés, tárolás miatt. Három szeletet az állítok élelmezésére fordítunk, melyek egy szeletet adnak vissza nekünk, előállítják nekünk a húst, tejet és tojást. Már csak hat szeletünk maradt, ebből két szelet hulladékként végzi, például a lejáró szavatosság miatt. A legvégére négy szelet marad fogyasztásra, vagyis a megtermelt mennyiség kevesebb, mint fele.
Az Európai Parlament adatai szerint az EU lakossága évente fejenként 173 kg élelmiszert dob ki, melynek a megtermelése és hulladékként történő kezelése évi 170 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával, valamint 260 millió nyersanyag felhasználásával jár. Ennél még súlyosabb, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint a Föld lakosságának 11 százaléka, vagyis 815 millió ember éhezik.
Egyéni szinten sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a pazarlást. Csak annyi ételt vegyünk, amennyit valóban el is fogunk fogyasztani, az ételmaradékokat pedig hasznosítsuk újrafőzéssel! Emellett fontos, hogy a kereskedők, szolgáltatók se dobják szemétbe, amit nem tudtak eladni, felhasználni. Megoldásként egy londoni áruház kihelyezett egy hűtőszekrényt, ahova bárki beteheti a megmaradt élelmiszert, illetve ingyenesen bárki kiveheti a hűtőből azt, ami megtetszik neki. A lakosságon kívül a közeli éttermek és kávézók is ide viszik maradékukat. Azt pedig nem nehéz elképzelni, mekkora sikere van a kezdeményezésnek.
Szintén az Egyesült Királyságban egy sörfőzde a szendvicsgyártók által meghagyott kenyeret használja fel. Egy ilyen gyár naponta 13 ezer szeletet selejtez ki, a szendvicsbe nem illenek a kenyérvégek, eldeformálódott szeletek. A Toast Ale nevű sörfőzdét Tristram Stuart alapította. A sör így nem különbözik a hagyományos alapanyagokból készülő italoktól, a különbség annyi, hogy a malátamennyiség harmadát a kenyér biztosítja. A vállalkozó lelkesen megosztja receptjét más sörfőzdékkel is, hiszen célja a kenyérpazarlás megállítása.
Hazánkban is vannak kezdeményezések, melyek az élelmiszer teljes körű felhasználásán dolgoznak. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület összegyűjti a hipermarketekből, gyárakból és feldolgozóüzemekből a fölöslegessé vált élelmiszereket, melyek kereskedelmi forgalomba már nem hozhatók, de minőségileg még fogyaszthatók. Az ételt ezután adomány formájában eljuttatják karitatív szervezetekhez és önkormányzatokhoz, akik ingyenesen szétosztják a termékeket a rászorulók között.
Franciaországban már a törvényhozóknak is feltűnt az élelmiszerüzletek nagymennyiségű ételfeleslege, így a világon elsőként az országban törvényileg tilos a pazarlás, ha egy nagyáruház nem adományozza el a maradékot, akkor pénzbírságra számíthat. A törvény fogadtatása pozitív az élelmiszerbankok, jótékonysági alapítványok és az áruházláncok körében is. Itt azonban nem állnak meg a franciák, a jövőben a törvényt szeretnék kiterjeszteni a vendéglátóhelyekre és az iskolai menzákra is, illetve szeretnék, ha az Európai Unió tagállamai is átvennék a mintájukat. Az Európai Parlament jelenlegi célkitűzése, hogy az élelmiszer hulladék mennyiségét a felére csökkentse 2030-ra. Emellett szeretnék megkönnyíteni az ételadományozás módját is.