A légkondicionálás annyira népszerű lett napjainkra az életszínvonal emelkedése és a népességszám növekedése miatt, hogy lassan már áramfogyasztásunk negyedét a léghűtő berendezések használják fel. Ez a nagy áramigény pedig súlyos terhet ró a környezetre, hiszen csak csekély mértékben fedezik azt megújuló energiaforrásokból.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tanulmánya szerint 2016-ban 3,4 milliárd légkondicionáló működött világszerte, amelyek összesen kétezer terawattóra áramot fogyasztottak, ez a teljes globális áramfogyasztás tizedének felel meg. Ezzel a felhasználással pedig több, mint egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátásért voltak felelősek a léghűtő berendezések.
Az ügynökség számításai szerint 2050-re várhatóan 8 milliárd működő légkondicionáló gép lesz világszerte. A Föld lakossága 30 év alatt háromszor annyi áramot fog hűtésre fordítani, mint most, amely 2,1 milliárd tonna szén-dioxidot juttat majd a légkörbe.
A háztartások ellátottsága értelemszerűen az adott ország gazdaságával és éghajlatával függ össze. Az Egyesül Államokban és Japánban az otthonok több mint 90 százalékában van légkondicionáló készülék, Kína 60 százaléknál jár, míg cserébe Indiában a háztartások alig 5 van felszerelve hűtőeszközzel, legalábbis egyelőre. A fejlődő délebbi, így melegebb éghajlatú országokban egyelőre kevés a légkondicionáló, de ahogy gazdagodnak ezek az országok, egyre többen képesek fizetni azért, hogy otthonaikat hűtsék. A legnagyobb keresletnövekedésre a közeljövőben így Kínából, Indiából és Indonéziából számíthatunk.
Jelentős problémákat okoz, hogy a dél-kelet-ázsiai lakosság jellemzően rossz hatékonyságú készülékeket vásárol, amely erősíti a légkondicionálók környezetre káros hatásait. Az IEA ezért kidolgozott szabályozást, amely csak az energiatakarékos léghűtőket engedélyezné a piacon. Az intézkedés felére csökkentené a jövőbeli energiafelhasználást, de a növekedést nem állítja meg. Még a szabályozás bevezetésével is több áramot fogyaszt majd a hűtés, évente minimum 3400 terawattórával, ami nagyjából annyi, mint India és Kína teljes éves áramfogyasztása. Ha viszont nem történik semmi, akkor 6200 terawattóra lehet az emelkedés, ami a mai globális áramtermelés negyede, így a kérdést nem bagatellizálhatjuk el.
Magyarországon is érzékelhető a keresletnövekedés, 2015-ben már eljött az a fordulópont is, amikor a nyári időszak energiafogyasztása megelőzte a téli mennyiséget, természetesen a légkondicionálók miatt. A magyarok számára azonban már nem csak az ár számít, hanem egyre többet nyom a latban a klímaberendezések műszaki tudása is, egyre nagyobb az érdeklődés a felső kategóriás termékek iránt. Továbbá egyre többen már nem csak a nyári szezonra, hanem legalább 9 hónapra vesznek klímát, azaz nyáron hűtenek, tavasszal és ősszel pedig fűtenek vele. Emellett azok száma is egyre nő, akik egész télen használják a berendezést.
A nagy kereslet a felsőfokú kategóriák azzal magyarázhatók, hogy hatásfokuk nő, még széndioxid lábnyomuk – illetve az áramszámlán szereplő összeg – csökken. A legkorszerűbb klímák esetenként alig ötödannyi áramot fogyasztanak, mint az elektromos fűtőberendezések. Az emberiségnek azonban még így is sokat kell tennie azért, hogy bolygónk egy élhető hely maradjon évtizedek múlva is. Ebben játszanak szerepet a megújuló energiaforrások, melyek hasznosítása a légkondicionálást is fenntarthatóbbá teszi.
Korábban összeszedtük, hogyan optimalizálható a légkondicionálás úgy, hogy a pénztárcánk és egészségünk is jól járjon, a cikk ide kattintva olvasható.
Forrás: g7.24.hu