Written by

Környezetvédelem az ipari forradalomtól napjainkig

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 78

A környezetvédelem és a természet óvása hosszú múltra tekint vissza, de csak az iparosodással kezdett igazán fontossá válni. A 18. század végétől kezdve a környezetvédelmi kezdeményezések és mozgalmak egyre nagyobb jelentőségre tettek szert, napjainkban pedig a klíma- és környezetvédelem nemcsak nemzetközi egyezmények fontos témája, hanem a közvéleményt aktívan foglalkoztató kérdés is.

A környezetvédelem definíció szerint egy olyan tevékenység, melynek célja az emberi életfeltételek, a természetes és mesterséges környezet állapotromlásának megelőzése, állapotának fenntartása vagy javítása. A gondolatkör alapja, hogy az emberiség felelősséggel bír és függ is az őt körülvevő környezettől. A környezetvédelem egyben azt a mozgalmat is jelenti, amely mindezekért a célokért küzd.

A környezetvédelem nagy hangsúlyt fektet az élhető és fenntartható környezet kialakítására és védelmére, fontosnak tartja, hogy az emberi termelési és fogyasztási rendszerek fenntarthatóak legyenek, illetve más kapcsolódó szakpolitikai célkitűzéseket is meghatároz. 1972 óta június 5-én tartjuk a környezetvédelem világnapját, amely jó alkalmat nyújt arra, hogy röviden áttekintsük történetét.

A modern környezetvédelem születése

A természetes környezet megóvása szinte egyidős az emberiséggel, hiszen hamar felismertük függésünket attól. Viszont tudatos gondolatkörként és tevékenységként az ipari forradalom idején (1769-1850) jelent meg először. Ekkortól számítjuk a modern környezetvédelem kezdetét. Az egyre több gyár és a növekvő szénhasználat súlyosbodó légszennyezettséghez vezetett, az ipari vegyi anyagokból származó hulladék mennyisége is gyorsan nőtt.

Erre válaszként a korai környezetvédelmi mozgalmak a „vissza a természetbe” eszméjét fogalmazták meg, ami az európai romantika egyik fontos elemévé is vált. A mozgalom legfontosabb képviselői között volt az amerikai Henry David Thoreau, aki Walden című művében a saját vissza a természethez kísérletének tapasztalatairól írt, emellett sikeresen lobbizott a Yosemite Nemzeti Park 1872-es létrehozásáért is. Az első nagy, modern környezetvédelmi törvényt is ebben az időszakban, 1863-ban hozták Nagy-Britanniában, amely a nátrium-karbonát előállítási módját szabályozta.

Yosemite Nemzeti Park

A 19. század végétől a 20. század közepéig létrehozott környezetvédelmi szervezetek elsősorban középosztálybeli lobbicsoportok voltak, akik a természetvédelemmel, az élővilág védelmével, valamint az ipari fejlődésből és az urbanizációból eredő szennyezéssel foglalkoztak. Emellett természettörténettel és a természetvédelmi erőfeszítések biológiai vonatkozásaival foglalkozó tudományos szervezetek is létrejöttek.

A 20. század elején az Egyesült Államok járt élen a környezetvédelmi erőfeszítésekben, de Európában és Óceániában is voltak figyelemre méltó környezet- és természetvédelmi kezdeményezések. Például egy svájci tudós és természetvédő csoport meggyőzte a kormányt, hogy 1914-re 14 000 hektár földet különítsenek el a Svájci Alpokban Európa első nemzeti parkjaként. Új-Zélandon 1923-ban jött létre a Native Bird Protection Society válaszul a Kapiti-sziget vadvédelmi területének pusztulására.

A környezetvédelmi aktivizmus kezdetei

A 20. században a környezetvédelemi mozgalom egyre jobban erősödött, a század közepére pedig az intézményesülés fázisába lépett. Az egyik mérföldkő Rachel Carson Néma Tavasz című 1962-es műve volt. Carson az 1960-as években megrendíthetetlenül és támadások közepette küzdött, hogy bebizonyítsa a szintetikus növényvédő szerek kártékonyságát. Kitartó munkáját siker koronázta, és máig inspirálja a környezetvédelem iránt érdeklődőket.

Az 1960-as évektől kezdve a környezetvédelem különféle filozófiai irányai a politikai életben is megjelentek aktivista és civil szervezetek, illetve politikai pártok formájában. A környezeti mozgalom sokfélesége ellenére négy pillér adott egységes témát a politikai ökológia átfogó céljainak: a környezet védelme, a helyi demokrácia, a társadalmi igazságosság és az erőszakmentesség.

A zöld mozgalom politikai céljai az iparosodott Nyugaton a kormányzati politika megváltoztatására és a környezeti társadalmi értékek előmozdítására összpontosítottak. A kevésbé iparosodott, fejlődő világban a környezetvédelmi mozgalom aktívabban jelent meg az „emancipációs” politikában és az alulról szerveződő aktivizmusban, illetve olyan kérdésekben, mint a szegénység, a demokratizálódás, valamint a politikai és emberi jogok, beleértve a nők és az őslakosok jogait is.

1971-ben aktivisták kis csapata az Alaszka melletti Amchitka-szigetre indult Greenpeace nevű hajójukon, hogy megakadályozzák az Egyesült Államok atomfegyver-tesztjét. Forrás: greenpeace.org ©Greenpeace / Robert Keziere

Az 1960-70-es években jöttek létre olyan máig fontos környezetvédelmi szervezetek, mint a Friends of the Earth (1969) vagy a Greenpeace (1971). A 70-es évekre a közvélemény tudatossága is egyre nőtt a környezetvédelem terén, olyan témák voltak napirenden, mint az ózonréteg-csökkenése, a klímaváltozás, a savas eső, és a géntechnológiával módosított növények és haszonállatok.

Intézményesül a környezetvédelem

Az 1972-es stockholmi ENSZ Környezetvédelmi Világkonferencia mérföldkövet jelentett a környezetvédelemben, mert hozzájárult az ENSZ Környezetvédelmi Programjának létrehozásához. Emellett a konferencián meghozott határozatok az egyes országok környezetvédelmi tevékenységeinek fejlesztéséhez, környezetvédelmi szervezeti rendszerének kiépítéséhez, valamint nemzetközi környezetvédelmi szervezetek, programok, megállapodások létrehozásához is alapul szolgáltak. A Világkonferencián nyilvánították június 5-ét környezetvédelmi világnappá, amelyek 1974 óta a világ számtalan pontján tartanak meg azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegítsék az együtt gondolkodást és a közös cselekvést, valamint terjesszék a fenntartható fejlődés eszméjét.

A 80-as évek környezetvédelmi gondolkodását a Brundtland-bizottság (vezetőjéről, Gro Harlem Brundtlandról kapta nevét) 1983-as ún. szakértői jelentése határozta meg. Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága – más néven a Brundtland-bizottság – 1987-ben tette közzé a „Közös jövőnk” című jelentését. Ebben a fenntartható fejlődést olyan fejlődési módként jellemezték, amely úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy az nem veszélyezteti a jövendő generációk jólétét. A fenntartható fejlődés jóval több, mint a gazdasági növekedés.

Az ENSZ genfi épülete

Az 1980-as évek végére a környezetvédelem globális és nemzeti politikai erővé vált. Néhány környezetvédelmi civil szervezet (pl. A Greenpeace, a Friends of the Earth és a WWF) erős nemzetközi jelenlétre tett szert, globális irodahálózattal és székhelyekkel, ami elősegítette a lobbikampányok összehangolását és az egyes országok közötti információátadást. Nemzetköziségével a környezetvédelmi mozgalmak a politikára is hatást gyakoroltak.

A 20. század végére a zöld politikai pártok egyre meghatározóbbá váltak. Habár a környezetvédelem állt filozófiájuk középpontjában, a pártpolitika kidolgozása során a környezeti filozófia értékeit igyekeztek alkalmazni más kérdésekben is, ideértve a külpolitikát, a védelmet, valamint a társadalom- és gazdaságpolitikát.

Környezetvédelem napjainkban

A 21. század környezetvédelmének fókuszában a klímaváltozás elleni küzdelem áll. Napjainkra széles körben elfogadottá vált, hogy a klímaváltozás kiváltó okai emberei eredetűek, és az ezzel járó problémák megoldása nemzetközi összefogást igényel. Korunk környezet- és klímavédelmi gondolkodásának központi témája az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási keretegyezménye tagjai által 2015-ben kötött párizsi éghajlatvédelmi egyezmény. Ez az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket, és amelynek keretében vállalták, hogy összehangoltan fellépnek az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben, és megoldási javaslatokat tesznek.

A 21. században a környezetvédelmi mozgalmai ötvözik a hagyományosabb természetvédelmi és fajmegőrzési törekvéseket, illetve a szennyezéssel járó aggályokat olyan kortárs problémákkal, mint a gazdasági gyakorlatok környezeti következményei, például az turizmus, a kereskedelem, a pénzügyi befektetések és a háborúk kapcsán.

A 20. század végi trendek tovább erősödnek évszázadukban: egyes környezetvédelmi csoportok egyre inkább koalícióban dolgoztak nemcsak más emancipációs szervezetekkel, például az emberi jogokkal és az őslakosok jogaival foglalkozó csoportokkal, hanem a vállalatokkal és üzleti szereplőkkel is.

Forrás: wikipedia.org, britannica.org