Written by

Környezetbarát konferenciák – váratlan helyről jött a megoldás

Egyéb, Elgondolkodtató, home_slider| Views: 371

A különböző konferenciákon történő részvétel egyre több irodai dolgozó életének képezi fontos részét. Ezek sok esetben külföldi utazást is megkövetelnek, ami nagyon súlyosan megterheli a környezetet. Adott a kérdés, hogy hogyan lehetne ezeket az eseményeket környezetbarát módon megszervezni, hiszen egyre többen ismerik fel a fenntarthatóság fontosságát. Váratlan helyről jött a válasz: a 2020-as koronavírus-járvány megmutatta, mi lehet a megoldás. Személyes részvétel helyett online konferenciák.

A koronavírus-járvány 2020-ban szinte teljesen bezárta a világot. Számos szolgáltatás leállt, szünetelt, munkahelyek sokasága állt át otthoni munkavégzésre, és a különböző globális események és konferenciák szintén online formára váltottak. Azóta rájöttünk, hogy a vírussal egy ideig biztosan együtt kell élnünk, így az élet is szépen lassan újra indult és több nagy konferenciát is megtartottak. 2021-ben rendezték meg az ENSZ környezetvédelmi tanácskozását, aminek pont az lett volna a feladata, hogy megfogalmazzon a jövőre nézve környezetvédelmi irányelveket, áttekintse az eddigi eredményeket és felhívja a figyelmet a probléma fontosságára, azonban a környezetvédelem jegyében megrendezett konferenciára mintegy négyszáz magánrepülőgéppel érkeztek a résztvevők, ami nagy felháborodást és rengeteg kritikát váltott ki. Ehhez hasonló történt a 2020-as – még pont a világjárvány előtt megrendezett – davosi konferencián is, ahol egy fenntartható gazdaság mellett érveltek a részvevők, miközben lényegében mindenki magánrepülővel érkezett, akár több ezer kilométert is megtéve.

A Cornelli Egyetem tudósainak 2021-es tanulmánya szerint 2017-ben több mint 1,5 milliárd résztvevő utazott különböző konferenciákra világszerte és a rendszeres, 50 főnél nagyobb létszámú rendezvények száma 10 évente megduplázódik, ami jelentősen növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az egyetem kutatásában megvizsgálták az online átállásnak a környezetre gyakorolt hatásait és összehasonlították a személyesen megtartott és az online konferenciák karbonlábnyomát. Az eredmény elgondolkodtató, hiszen a teljesen online konferenciák átlagban 94 százalékkal kevesebb szén-dioxiddal terhelték a bolygót, de még a hibrid eseményeknél is, ahol a résztvevők nagyjából fele van csak jelen személyesen, 67 százalék ez a szám.

„Mindannyian járunk konferenciákra. Repülünk, vezetünk, bejelentkezünk egy szállodába. Átfogóan megvizsgáltuk ezt a problémát, és kiderült: az ilyen konferenciák rengeteg szén-dioxidot termelnek, sok energiát fogyasztanak, sok papírt nyomtatnak, túl sok élelmiszert kínálnak – nem beszélve a rendező városban megnövekedő hulladékmennyiségről” – mondta Fengqi You, a tanulmány vezető szerzője. Ezzel szemben az online konferenciák lényegében semmilyen környezeti terheléssel nem járnak: nem kell repülőre ülni – az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős részéért a légi közlekedés felel –, nem kell autóba ülni, nem kell egy szálloda szolgáltatásait, konyháját igénybe venni, így sokkal kevesebb élelmiszeripari és egyéb hulladék is keletkezik.

A kutatók szerint persze nem feltétlen kell ettől kezdve minden konferenciát teljesen online megtartani, hiszen vannak, amelyeknél ez nem kivitelezhető. Ehelyett a kibocsátás optimalizálást javasolják, amely úgy érhető el, hogy a szervezők tanulmányozzák és felmérik a mindenképpen elkerülhetetlen szén-dioxid-kibocsátást, ezt figyelembe véve kiválasztják a megfelelő helyszínt és megszabják, hányan lehetnek jelen személyesen és hányan online.

Ehhez hasonló kutatás készült hazánkban a Soproni Egyetemen is, szintén 2021-ben, amely a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció hagyományos és online rendezvényeit hasonlította össze, igen markáns végeredménnyel. A rendezvény három napig tartott ötven helyszínen, 1060 résztvevővel. A kutatók vizsgálati szempontjai a mobilitás (vagyis oda-vissza utazás), a szállás, az étkeztetés, az energia, a felhasznált anyagok (vagyis jellemzően a papír), a szállítás és a keletkezett hulladék mennyisége voltak. A hagyományos konferencia megrendezése esetén a szénlábnyom 192,416 kilogramm volt, míg az online változat esetében ez mindössze 537 kilogrammot tett ki. Ennél a változatnál a résztvevők utazása tette ki a károsanyag-kibocsátás legnagyobb részét, mintegy 68 százalékát. Ezt követte a szállás igénybevételéből adódó részarány (tehát a fűtés, vízhasználat), 20 százalékkal, majd az étkeztetés következett 9 százalékkal. A felhasznált anyagok, vagyis a nyomtatott kiadványok meglepően kis részt vettek ki a karbonlábnyomból 3 százalékkal. Ehhez képest elmondható, hogy az online konferencia gyakorlatilag semmilyen többlet környezeti hatást nem gyakorolt, hiszen a résztvevők semmilyen, környezetre pluszterhelést jelentő szolgáltatást nem vettek igénybe. Összességében az online konferencia 99,72 százalékkal környezetbarátabb kivitelezést jelentett.

Elmondható tehát, hogy mind a nemzeti, mind a hazai tudományos életben számos kutatás igazolta az online vagy hibrid konferenciák létjogosultságát. Ezeknek fényében érdemes lehet nagyobb rendezvények szervezőinek elgondolkodni, tevékenységük mennyire terheli a környezetet, illetve hogyan tudnák hatékonyan csökkenteni a karbonlábnyomukat.

Források:

http://kozgotdk2021.lkk.uni-sopron.hu/karbonlabnyom-szamitas-35-otdk-kozgazdasagtudomanyi-szekcio/