A közel-keleti térség lakossága évről évre nagyobb vízhiánnyal küszködik és mostanra immár az Izraelt és Jordániát édesvízzel ellátó Galileai-tenger és az általa táplált Jordán folyó is apadásnak indult súlyos helyzetet idézve elő a helyi mezőgazdaságban és ivóvíz-gazdálkodásban. Míg a szegényebb és kedvezőtlenebb környezeti adottságokkal rendelkező Jordániában mára hatalmas gondot okoz a vízhiány, addig a jobb feltételekkel megáldott Izrael mindkét ország vízellátását biztosíthatja egy új megállapodás értelmében.
A két ország 1994 júliusában békemegállapodást kötött, ami azt eredményezte, hogy Jordánia lett a második arab állam, amelyik felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel. A megegyezésben külön részt szenteltek a Jordán folyó megmentésének, hiszen ez a folyó képezi az országok közigazgatási határának egy részét, és látja el mindkét fél területeit a mezőgazdasághoz szükséges öntözővízzel, illetve a megfelelő mennyiségű ivóvízzel. Sőt, vallási szempontból is kiemelt jelentőségű, hiszen a Biblia szerint a folyó vizében keresztelte meg a keresztény és iszlám vallásban egyaránt szentként tisztelt Jézust Keresztelő Szent János.
Az utóbbi években a helyi vízkészletek jelentős csökkenésnek indultak, ez a probléma pedig a Galileai-tenger, a Holt-tenger és az őket összekötő határfolyó, a Jordán apadása miatt állt fent. A folyó a huszadik századi vízhozamának 7 százalékára csökkent.
Izrael megoldása
A problémát az utóbbi években egy speciális módszerrel sikerült orvosolnia Izraelnek. A nyugati partjára, a Földközi-tenger mentén sótalanító üzemeket telepítettek, amelyek a tengervizet tiszta vízzé alakítják át. Amely alkalmas az ország mezőgazdaságának, iparának és lakosságának ellátására.
A módszer annyira bevált, hogy újabban Izrael még vízfelesleggel is rendelkezik, ami kiemelkedő eredménynek számít a régióban, ugyanis az itt lévő országok rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra. Mindez pedig lehetőséget biztosított arra, hogy vízfeleslegéből segíteni tudja a súlyos szárazsággal és rosszabb környezeti adottságokkal rendelkező szomszédját, Jordániát.
Száraz Jordánia
Az elmúlt években a Jordán folyó vízhozama drasztikusan lecsökkent, évi 1,3 milliárd köbméterről 30 millió köbméterre. Mindez lesújtó Jordánia számára, hiszen a folyó alkotja az ország legfőbb édesvíz-forrását, mivel területén nincsenek nagy tavak. Ráadásul az elmúlt években folyamatosan csökken a térségben a csapadék mennyisége, és a globális felmelegedés miatt az is hamarabb elpárolog, ami egyáltalán leesik.
Az ország vízvezetékrendszerei sem megfelelő minőségűek, sokszor elszivárog belőlük a víz. Ráadásul a népesség egyetlen évtized alatt 8 millióról 11 millióra ugrott, amelyben a természetes szaporulaton túl a szír menekültek befogadása is szerepet játszott. Egyre több embert kell ellátni egyre kevesebb vízkészletből, így a probléma csak fokozódik. Erre nyújthat átmeneti megoldást a két ország között nemrég született megállapodás, mely értelmében Izrael 200 millió köbméternyi vízfölöslegét Jordániának adja, aki cserébe a területén létesített 600 megawatt kapacitású napelemparkok által megtermelt villamos áramot ad át szomszédjának. Így kihasználva mindkét ország természetes adottságait, az együttműködés mindenkinek egyformán előnyére válik.
Az együttműködés jó példát állít a világ elé, hiszen a jövőben a klímaváltozás okozta nehézségek leküzdéséhez a különböző nemzeteknek össze kell fognia. Minden területen ki kell használni a leginkább jellemző adottságokat, hogy bolygónk erőforrásait a lehető leggazdaságosabb, takarékosabb és hatékonyabb módon használjuk fel.
Források: Reuters, Jewish Insider, Qubit, Hirado.hu