Written by

Hogyan alakítsuk a hulladékot értékes alapanyaggá?

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 220

A hulladéktermelés olyan globális kihívás, amelyre kreatív és hatékony megoldásokkal kell reagálnunk. A hulladékcsökkentésnek és a körkörös gazdasági modellnek egyaránt meg kell ragadnia a fogyasztók, a vállalatok és a döntéshozók fantáziáját. Az újrahasznosítás jelenleg a hulladékfeldolgozás töredékét teszi ki, azonban egyre újabb módszereket találnak a kitermelt hulladék fenntartható alapanyaggá vagy üzemanyaggá alakítására.

Használt étolajból megújuló üzemanyag

Évszázadokon keresztül a hulladékot egyszerűen kidobtuk a természetbe anélkül, hogy elgondolkodtunk volna további felhasználásán. Napjainkban azonban láthatjuk, hogy a használt étolajok és zsírok kiváló minőségű megújuló dízellé vagy fenntartható repülőgép-üzemanyaggá alakíthatók, melyek felválthatják a hagyományos üzemanyagokat.

Egyre erősödik a háztartási hulladék, az étolajok és az állati zsírok további felhasználásának tendenciája a károsanyag-kibocsátás csökkentése végett. Ezeket az erőfeszítéseket nagyrészt a közlekedési szektor kezdeményezte, ami 2019-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás csaknem egynegyedéért volt felelős.

Becslések szerint a magyar háztartások 1,5 liter étolajat használnak havonta és sokan nem tudják, mit kezdjenek az elhasznált anyaggal így azt a lefolyóba vagy a szemétbe öntik. Hazánkban ma már több mint 200 helyen gyűjtik a háztartások elhasznált étolaját, hiszen a nagy energiatartalmú anyagot kiválóan újra lehet hasznosítani. A MOL benzinkutakon a sütőolaj-program indulását követő 6 évben több mint 1000 tonna olajat vittek a gyűjtőpontokra a lakosok.

Bournemouth, Anglia déli partvidékének üdülővárosa nemrégiben jelentette be, hogy a városi tanács hulladékgyűjtő járművei hidrogénezett növényi olajjal (HVO) működnek. A HVO megnevezés bizonyos megújuló üzemanyagok vagy fejlett bioüzemanyagok esetében használatos.

A gyárak alternatív módszereit támogató vállalatok arra ösztönzik az élelmiszeripart, hogy az újragondolja a hulladékáramát, és a használt étolajat hulladék helyett erőforrásnak tekintse. Tavaly a holland McDonald’s összefogott a Neste-vel és a Havi logisztikai céggel egy körkörös folyamat létrehozása érdekében, hogy éttermei használt étolaját összegyűjtse és üzemanyaggá alakítsa az élelmiszerszállító és hulladékgyűjtő járművek számára.

A műanyag-feldolgozás folyamatos fejlődése új megoldásokat kínál hulladékfeldolgozásban

A műanyag feldolgozása a hulladék újbóli felhasználásának bevett formája, azonban ez a folyamat nem mindig hatékony. A hagyományos műanyag-feldolgozó módszer a mechanikus újrahasznosítás, amely a műanyagok ledarálását vagy apró pelyhekké, illetve pelletekké való olvasztását jelenti, melyekből új termékek gyárthatók. Ez a módszer csak bizonyos műanyagok esetében alkalmazható, míg a többi hulladéklerakókba kerül vagy elégetik. Emellett a mechanikus újrahasznosítás csak korlátozott számú alkalommal lehetséges ugyanazon műanyagdarabon. Itt jön a képben a vegyi újrahasznosítás.

A kémiai újrahasznosítás lehetővé teszi a korábban nehezen újrahasznosítható műanyagok felhasználását az anyag molekuláris szerkezetének lebontásával. A kapott olajokat további finomítással új, kiváló minőségű műanyag termékek alapanyagává lehet fejleszteni. A mechanikai újrahasznosítással szemben, melynek korlátozott felhasználási területei vannak, a vegyi újrahasznosítás lényegében teljesen új műanyagokat képez, melyeket korlátozás nélkül felhasználhatunk.

Ez azt jelenti, hogy bár a mechanikus újrahasznosítás továbbra is fontos szerepet játszik a műanyag-feldolgozásban, az általános újrafeldolgozási arány növelhető a műanyagok kémiai feldolgozásával, hiszen így olyan anyagokat is képesek leszünk újrahasznosítani, melyeket korábban nem. Még vannak leküzdendő kihívások, mielőtt a vegyi újrahasznosítás széles körben elterjedne. Ugyan a technológiák folyamatosan fejlődnek, a szabályozásnak és a szabványoknak is tovább kell fejlődniük a vegyi feldolgozás széleskörű elterjedése érdekében.

A kormányok világszerte felismerték a vegyi újrafeldolgozás kínálta lehetőségeket. Nemrégiben Szingapúr kormánya bejelentette, hogy vegyi feldolgozó iparának fejlesztését tervezi. Grace Fu, a Fenntarthatóságért és Környezetért felelős Miniszter szerint az országos cél az, hogy elérjék a 70 százalékos újrahasznosítási arányt, és hogy 2030-ra naponta 30 százalékkal csökkentsék a Semakaui hulladéklerakóhoz eljuttatott hulladékot.

Szilárd települési hulladékból repülőgép-üzemanyag

A Világbank becslése szerint a szilárd települési hulladék globális mennyisége a 2016. évi 2,01 milliárd tonnáról 2050-re 3,40 milliárd tonnára nőhet. Napjainkban ennek a hulladéknak jelentős része még mindig hulladéklerakókban végzi, csupán egyötödét hasznosítják újra. A jövőbeli újrafeldolgozási módszereknek nem csak a növekvő mennyiségű hulladékforgalmat kell kezelniük, hanem az újrahasznosított szemét arányát is változtatniuk kell. A fejlődés egyik ígéretes területe a kommunális hulladék feldolgozása vegyi termékekké, például etanollá vagy sugárhajtású üzemanyaggá.

A szilárd hulladékokat külön-külön újrahasznosítható alkotórészekre lehet bontani (például szerves anyagok vagy műanyagok), illetve együttesen is lehet kezelni őket. Néhány módszer, amellyel a települési hulladék nagymértékben feldolgozható magában foglalja a gázzá alakítását (magas hőmérsékleten lebontja az előkezelt hulladékot, hogy üzemanyaggá és vegyszerré váljon), vagy a cellulóz alapú anyagok etanollá történő fermentálását, amely tovább alakítható repülőgép-üzemanyaggá.

A szén-dioxidból hasznos anyag

A globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a klímaváltozás elleni fellépés egyik fő pillére. Jelenleg az ipari folyamatokból felszabaduló CO2 nagymértékben járul hozzá a globális szén-dioxid-termeléshez. Ezeket a kibocsátásokat elektrokémiai folyamatok segítségével meg lehet ragadni és új anyagokká alakítani, ami a problémát megoldássá változtatja. Ma már lehetséges a megújuló hidrogén előállítása és a CO2 üzemanyaggá, vegyi- és nyersanyaggá alakítása.

Számos projekt igyekszik kiaknázni a szén-dioxid adta lehetőségeket. A Solar Foods nevű finn start-up kifejlesztett egy olyan eljárást, mely szintén szén-dioxidot alakít át értékes anyaggá. Egy mikroba segítségével élelmiszert állít elő CO2-ből és villamos energiából, így a keletkezett tápanyag teljesen független a mezőgazdaságtól, amellyel fenntarthatóbb, mint a hús vagy sok más növényi élelmiszer.

Kép forrása: Solar Foods  Facebook oldala

A fent említett megoldások, kiváltképp azok, melyek még fejlesztési, vagy tesztelési fázisban vannak, a hulladéktermelés újragondolására ösztönöznek minket. Amíg az innovatív folyamatok megvalósítása még költséges, addig új szabályozásra van szükség, hogy a kicsiben megvalósuló személtető példák hozzájáruljanak a körforgásos folyamatok széleskörű elterjedéséhez.

Forrás: weforum.org