Written by

Gombákkal a műanyagszemét-mentes jövőért

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 674

A Kínai Tudományos Akadémia Óceánkutató Intézetének tudósai olyan gombafajt azonosítottak, amely számos műanyag, köztük a polietilén nagymértékű lebontására képes. A kutatók régóta vizsgálják a műanyaghulladék különböző természetes módszerekkel való feldolgozásának problémakörét, amelyben a jelenlegi felfedezés is nagy horderejű változást hozhat.

A kínai kutatócsoport 2016 óta rendszeresen gyűjt mintákat a tengerben található műanyagokból. Ezek egyikén találták azt a gombafajt, amely több műanyagtípust is képes alkotóelmeire bontani. A folyamat természetes körülmények között körülbelül négy hónapot vesz igénybe, ennek folyamán először összezsugorodik, majd apró töredékekre hullik a műanyag. A gombák szaporodását laboratóriumi körülmények között felgyorsítva azt tapasztalták, hogy a lebontás ideje drasztikusan lecsökkent, ugyanazt a műanyagot így mindössze két hét alatt feldolgozzák. A tengeri gombafaj teljesen ártalmatlan környezetére nézve, a műanyag lebontásának hatékonysága pedig kiemelkedően magas (az adott hulladék 95%-át képes lebontani), így a kutatócsapat kezdeményezte eredményeik országos szabadalmaztatását.

Több, mint 100 műanyagevő gomba

Ez azonban nem az egyetlen gombafaj, amelynél hasonló viselkedést tapasztaltak. A tudósok arra a felfedezésre jutottak, hogy a mikroorganizmusok jelentős szerepet játszhatnak a műanyag-szennyezés megoldásában. A kutatások ugyanis azt igazolták, hogy a baktériumok és gombák több, mint 90 nemzetsége rendelkezik műanyaglebontó képességekkel. Gombák tekintetében már megközelítőleg 150 ilyen konkrét fajt azonosítottak, amelyek között szárazföldi és tengeri gombák, köztük ehető gombák is megtalálhatóak. Az egyik ilyen a 2017-ben pakisztáni szeméttelepeken felfedezett Aspergillus tubingensis, amely olyan műanyagokat képes lebontani, mint a poliészter-poliuretán, amelynek elsődleges felhasználása elektronikus eszközök szigetelőanyagaként történik. Ez a gombafaj képes szaporodni a műanyag felületén, és olyan enzimeket választ ki, amelyek lebontják a műanyag részecskéi közötti kémia kötéseket.

Még levegőre sincs szüksége

Már 2011-ben is foglalkoztatta ez a kérdéskör a tudósokat, ugyanis a gombák elhalt állatok és növények lebontásában betöltött szerepe régóta ismert, így több területen is (építőipar, bioüzemanyagok) tanulmányozzák lebontó képességeiket. 2011-ban a Yale egyetem diákjai egy osztálykutató kirándulás keretében fedezték fel a Pestalotiopsis microspora nevet viselő gombafajt az amazonasi esőerdőben, amely képes szerves anyaggá alakítani a különböző műanyagokat. Ez a gombafaj oxigén jelenlétében és oxigén nélkül is képes arra, hogy az emésztés során szerves anyagot alkot a poliuretánból.

Két megoldás egy gombával

A gombák szennyező anyagok lebontásában betöltendő szerepének gyakorlati megvalósítása még párbeszéd tárgyát képezi, mivel a kutatók aggódnak az organizmusok új környezetbe helyezése által kiváltott hatásoktól. Ennek tanulmányozása és előkészítése érdekében első körben mindenképpen ellenőrzött körülmények között felügyelnék a műanyagfogyasztó gombák működését, hogy később szeméttelepeken, vagy akár háztartásokban is használni lehessen őket, mint egyfajta komposztládát. A kutatások ráadásul azt mutatják, hogy a műanyag lebontása után keletkező szerves anyag fehérjében gazdag táplálékként szolgálhat mind emberek, mind állatok számára, sőt, mivel a gomba sem raktároz a szervezetében műanyagot az emésztés után, ezért az alapból ehető gombák továbbra is fogyaszthatóak maradnak. Ezzel nemcsak a szemetelés problémájára, hanem a táplálékhiányra is megoldást kínálhatnak ezek az élőlények.

Becslések szerint az elmúlt 50 évben 9 milliárd tonna műanyagot termeltek az emberek, amelynek több, mint 90%-a nem került újrahasznosításra. Csak tengereinkbe évente 8 millió tonna műanyaghulladék kerül, így az azt lebontó gombák elterjesztésének sikeressége igen jelentős mértékben járulhat hozzá ennek a globális problémának a mérsékléséhez, hosszú távon pedig akár a megszüntetéséhez is.

Források: idokep.hu, greenbiotic.hu, zoldneklennijo.hu