Idén ismét felbolydult a sportélet, hiszen november közepén kezdetét vette a 2022-es labdarúgó világbajnokság Katarban. Amikor a közel-keleti ország 2010-ben elnyerte a rendezés jogát, ígéretet tett rá, hogy az esemény százszázalékosan karbonsemleges és fenntartható lesz. A vállalás merész és önmagában mindenképpen példamutató, illetve az is tény, hogy a jövő nagy sporteseményeit muszáj lesz fenntartható módon megtartani. De mi valósult meg a katari ígéreteket illetően? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Az első karbonsemleges foci-vb – papíron
Először is tisztázzuk, mit jelent a karbonsemlegesség fogalma. Az Európai Parlament definíciója szerint a karbonsemlegesség azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben – például fákban – tárolt szén-dioxid mennyisége között. Az Unió jelenlegi célkitűzése szerint 2050-re szeretné elérni a teljes karbonsemlegességet, ami azt jelentené, hogy a tagországok nem bocsátanak ki több szén-dioxidot, mint amennyit képesek elnyelni.
Katar erre tett ígéretet, amikor megkapta a rendezési jogot, azonban a Carbon Market Watch nevű, szén-dioxid-kibocsátási kérdésekkel foglalkozó csoport szerint közel sem olyan rózsás a helyzet a vállalások megvalósulása terén. A szervezők szerint 3,6 millió tonna lesz a rendezvény teljes emissziója, azonban a valódi kibocsátás akár ennek a nyolcszorosa is lehet. Katarnak lényegében semmilyen infrastruktúra nem állt rendelkezésére egy ilyen típusú és ekkora volumenű esemény megrendezéséhez, mindent a nulláról kellett megvalósítani. Öt városban nyolc gigastadiont építettek fel, valamint a hozzájuk tartozó kiszolgáló infrastruktúrát, így a környezetterhelés már az építési munkálatokkal megkezdődött.
Hőség, vízhiány, folyamatos ingázás
A nem sivatagi éghajlathoz szokott emberek számára Katarban még az év ezen szakában is hatalmas a hőség, így a stadionokat és az utcákat is folyamatosan hűtik, aminek hatalmas az energiaigénye. Ám nem csak emiatt van szükség a légkondicionálásra. Minden futballpályán kulcskérdés, hogy a gyep állapota a lehető legjobb legyen, amihez ideális hőmérséklet és folyamatos öntözés, illetve szakszerű gondozás szükséges.
A katari sivatagban magukat a pályákat is folyamatosan hűteni kell, de az extrém magas hőmérséklet miatt a fű vízigénye is rendkívül nagy; télen naponta tízezer, nyáron pedig naponta ötvenezer liter. Természetesen a locsoláshoz édesvíz szükséges, amelyet Katar tengervízből állít elő. A technológia egyszerű, azonban rendkívül energiaigényes, amihez jobbára fosszilis forrásokból nyerik az energiát. A szomszédos Szaúd-Arábia a világ legnagyobb sótalanítójaként harminc üzemben naponta háromszázezer hordó kőolajat éget el a folyamat során. További környezeti terhelést jelent a szurkolók és turisták folyamatos ingázása. A városban kevés a szálláshely, és azoknak is megkérik az árát. Ezért sok szurkoló inkább a szomszédos országokban száll meg, és napi rendszerességgel utazik repülővel Katarba a meccsekre, majd szintén repülővel vissza a szállásra. Ennek eredményeként a rendezvény teljes kibocsátásának 44 százaléka a légi forgalomból származik, amelyet ráadásul lehetetlen ellensúlyozni vagy csökkenteni.
Kvóták – a csodafegyver visszafelé sült el
A szén-dioxid-semlegesség egyik fontos elemét képezik az úgynevezett karbonkreditek, avagy a kvótarendszer. A kibocsátási kvóták rendszere régóta működik, lényege, hogy egy bizonyos károsanyag-kibocsátás felett a kibocsátónak fizetnie kell a kevésbé szennyező szereplőknek, vagyis többletkibocsátással arányos kvótát vásárol.
A katari szervezők nagy tételben vásároltak kvótát, az így létrejövő forrásokból pedig Törökországban és Szerbiában támogatnak megújuló energiás projekteket. Azonban itt is van egy bökkenő. Ezek a beruházások valószínűleg a katari pénzek nélkül is megvalósultak volna, hiszen a megújuló iparág napjainkban komoly üzleti potenciállal bír. Az erre elköltött összegekből a valóban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, illetve az üvegházhatású gázok megkötését szolgáló helyi projekteket is lehetett volna támogatni.
Persze azért voltak próbálkozások, minthogy a világbajnokság hivatalos labdájának elkészítésekor vízbázisú ragasztót és tintákat használtak. De talán a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező újítás a stadionok aerodinamikailag átgondolt megtervezése volt, melynek köszönhetően az épületek a forró szeleket elvezetik a nézőtér felett, és a hűvösebb levegőt kupolaként tartják bent. Ezenkívül az egyik létesítmény az esemény végeztével teljes egészében szétbontható és újra felhasználható lesz. Azonban párizsi székhelyű, kibocsátás kalkulációval és csökkentéssel foglalkozó startup, a Greenly vezérigazgatója szerint ez „minden idők legnagyobb kibocsátású világbajnoksága”. Összességében kijelenthetjük, hogy a katari világbajnokságnak nemhogy a karbonsemlegességet nem sikerült elérnie, de a sportrendezvény kifejezetten nagy károsanyag-kibocsátással rendelkezik
Források: Greendex, Telex, RTL, Infostart, Kisalföld, Wikipedia
