Written by

Egy elfeledett kávéfajta jelentheti a kávézás jövőjét

Egypercesek, home_slider| Views: 118

Nyugodtan kijelenthető, hogy 2021 április végéig senki nem hallott a Coffea stenophylla-ról, vagyis közismertebb nevén a szenegáli, felföldi kávéról. Sierra Leone sűrű trópusi erdeiben találtak rá újra erre, az évtizedek óta – vadon – nem látott kávéfajtára. Pedig minden bizonnyal fontos szerepet fog betölteni a klímaváltozás miatt veszélyben forgó kávézás megmentésében.

Az arabica és robuszta kávéfajták jelenleg a piac majdnem egészét teszik ki, miközben sokan nem tudják, hogy a Coffea nemzetségen belül még több, mint 120 faj ismert. A két különböző fajta között markáns különbségek húzódnak, legyen szó koffeintartalomról, ízekről, termőterületről, hozamról és árról.

Az Etiópia hegyvidéki erdőiben őshonos arabica (Coffea arabica) a populárisabb fajta. Többek között az édesebb, lágyabb gyümölcsös mellékíze miatt. Enyhén savasabb, krémesebb, mint a robuszta. Ára magasabb, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a finomabb, jobb kávé.

Érett arabica kávészemek (Kenya)

Az 1800-as évek végén, a Nílus-expedíció során felfedezett robuszta (Coffea canephora) íze erőteljesebb, koffeintartalma kétszer annyi, mint az arabicának. Nem véletlenül a legízletesebb krémes eszpresszók alapanyaga, bár hírét az olcsóbb instant kávék által nyerte. Az arabicához képest a termesztése egyszerűbb, hiszen az alacsonyabb tengerszint feletti magasságokon is megél, kevésbe érzékeny az időjárásra, illetve a károkozókra. A robuszta bokor bogyói hamarabb fordulnak termőre, hozamuk nagyobb. Termesztése elsősorban Afrikában és Indonéziában preferált, amíg az arabica Dél-Amerikában, azon belül is Kolumbiában, illetve Afrikában.

Régi-új kávéfajta jelentheti a megoldást

A klímaváltozás és erdőirtások a kávéfajok 60 százalékát veszélyeztetik. A kutatások rámutattak, hogy a kávé globális termelése 50 százalékkal csökkenhet az évszázad közepére. Ez azért is aggasztó, mert közben a kávéfogyasztás mértéke egyre nő. Habár a koronavírus járvány miatt 2011 óta először csökkent a kávéfogyasztás a világon, az idei évben ismét nőtt. A legnagyobb termelő, Brazília területén szárazság és fagy is tizedelte a termést, miközben a tengeri szállítás is költségesebb lett. Ennek következtében emelkedett a kávé ára, ami kényelmetlen helyzet elé állítja az ezzel foglalkozó cégeket. Vagy növelik az árát vagy rosszabb minőséget biztosítanak a vásárlóik számára.

Így jött képbe a Sierra Leone dombjairól származó stenophylla. Először 1834-ben azonosították és írták le, majd az 1890-es évekig innen exportálták. Először Guineába, majd ezt követően Afrika keleti partján is megjelent az új kávéfaj. Ghána, Szenegál, Elefántcsontpart, majd Uganda volt a sorrend. Innen szállították Franciaországba a végterméket. Hátránya, hogy a növény beérésének ideje hosszabb, mint az arabicáé, ami szépen lassan kiszorította a piacról.

Kávéültetvény (Costa Rica)

A 2019-ben hivatalosan is veszélyeztetett fajnak minősített (vadonban alig található) stenophyllát. Fordulatot hozott, hogy a Kasewe erdőrezervátum után a Kambui-hegység erdős területén is felfedezték. A 200-700 méteren termő kávéfajta gyümölcse a szokásos vöröses-sárgás szín helyett fekete, 6-8 hét lassú fejlődés után víztartalma megnő, és további 30-35 hét szükséges ahhoz, hogy a magok beérjenek. Átlagosan 24,9 Celsius fokon terem, ami közel 2 Celsius fokkal magasabb, mint a robuszta és majdnem 7 Celsius fokkal magasabb, mint az arabica esetén. Vagyis könnyebben művelhetőek, jobban bírják a klímaváltozás okozta éghajlati viszonyokat, cserébe kicsit lassabban érnek be.

A stenophylla megoldás jelenthet a kávéipar számára, hiszen több, az éghajlatváltozás miatt kiszoruló gazdaságot is megmenthet. Kávéja természetesen édes, gyümölcsös. A közepes savprofil mellett pedig igazán testes.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu