Written by

A globális klímaváltozás a tavainkat sem kíméli

Egypercesek, home_slider| Views: 114

Ha nem változtatunk, algában fogunk úszni

Ahogy haladunk előre az időben, a klímaváltozás egyre több eddig nem várt hatását is tapasztalhatjuk. Hogy a nyarak – és a telek is – sokkal melegebbek lettek, Magyarországról lényegében eltűnt a hó, rendszeresek az extrém időjárási jelenségek, az elmúlt években sajnos szinte már megszokhattuk. Vannak azonban változások, melyekkel nem találkozunk a mindennapi életünk során, nem lokálisak, hanem globális mértékűek. Ilyen például a Föld tavait érintő drasztikus változás.

Búcsút vehetünk a kék tavaktól és a Kék Bolygótól is

Amint az közismert, a klímaváltozás erős hatással van a tengerek és óceánok vízszintjére, ezzel összefüggésben pedig a tenger- vagy vízparti településekre is. Az azonban már kevésbé ismert, hogy a jelenség a nagy kiterjedésű tavak színét is befolyásolja; egy új tanulmány kimutatta, hogy a világ kék vizű tavai a felmelegedéssel összefüggésben idővel zöldesbarna árnyalatúvá válhatnak.

A világ tavainak jelenleg kevesebb mint egyharmadát teszik ki a tiszta, kék színűek, tehát ritka természeti kincsekről van szó. Ezek a tavak általában mélyebbek és hűvösebbek, így eddig nem jelentettek ideális környezetet az algák elterjedésének és az üledékesedésnek. A klímaváltozás azonban az eddiginél erőteljesebben felmelegíti ezeket a tavakat is, ami jobb körülményeket teremt az algavirágzásnak. Az algák terjedése egyre nagyobb mennyiségben zöldesre, barnásra színezi az addig tiszta, kék vizet, így a világűrből is látható módon színezi el a bolygó felszínét. A tavak színárnyalatának meghatározásához hozzájárul a levegő hőmérséklete, a víz mélysége, a tengerszint feletti magasság és a csapadékmennyiség is.

A jelenséggel összefüggésben szintén súlyos problémát jelent az ökoszisztéma drasztikus átalakulása, ami teljesen tönkreteheti a tavak élővilágát, ami az emberekre is kihat. Ezekben a tavakban nehezebbé válhat a halászat, valamint globálisan csökkenhet a kinyerhető ivóvíz mennyisége, kezelése pedig drágábbá válhat.

A folyamatot – habár sok más tényező is közrejátszott benne – megfigyelhettük az elmúlt években a Balaton esetében is. A tó vízszintje – jelentős ingadozások mellett – évről évre csökkent, aminek hatására könnyebben felmelegedett. A melegebb víz pedig kedvezett az algák szaporodásának, ami zöldre, barnásra színezte a vizet, rontva annak minőségét és élvezhetőségét.

Senki nem akar zöld tóban úszni

A Chapel Hill-i Észak-karolinai Egyetem tudósai 5,14 millió műholdfelvételt vizsgáltak meg 2013 és 2020 között összesen 85 360 tóról és víztározóról, nyomon követve a színváltozásukat. A kutatók azt állapították meg, hogy a kék tavak száma erőteljesen csökkenőben van, mely összekapcsolható a klímaváltozás okozta felmelegedéssel.

Korábban azt is kimutatták, hogy a távoli sarkvidéki régiókban is vannak olyan tavak, melyek színe egyre zöldebb, ami annak függvényében nem is meglepő, hogy mindkét sarkvidéken szinte évente dőlnek meg a melegrekordok, és a jégtakaró is egyre jobban visszahúzódik.

„Senki sem akar egy zöld tóban úszni, de jó néhány olyan tó, amelyre mindig is egyfajta »menedékként« gondoltunk, átalakulhat, illetve zöld színűvé változhat. Ugyanis a melegebb víz, amely több algavirágzást produkál, hajlamos a tavakat zöldebbre színezni” – magyarázta Catherine O’Reilly, az Illinois Állami Egyetem ökológusa, a tanulmány egyik szerzője az American Geophysical Union-nak.

A kutatás eredményei interaktív térképen is megtekinthetők.

Források magyarnemzet.hu, magyarmezogazdasag.hu