Written by

Zöld szótár II.: hazánkban is népszerű kifejezések

Egyéb, home_slider| Views: 68

Számos fenntarthatósággal kapcsolatos kifejezés terjedt el hazánkban az elmúlt években, de vajon mit takarnak ezek pontosan? Cikksorozatunk első részében az angol fogalmakból szemezgettünk, ezúttal pedig a magyarosított kifejezések közül járunk néhányat körbe, a teljesség igénye nélkül.

Biodiverzitás

A biodiverzitás, azaz biológiai sokféleség az élőlények és együtteseik minden öröklött változatossága nemcsak az egyed feletti, de az egyed alatti szinteken is. A fogalom Walter G. Rosen nevéhez fűződik, aki az Amerikai Tudományos Akadémia tagjaként 1985-ben fórumot szervezett biológiai sokféleségről. A biodiverzitás hozzájárul bolygónk jólétéhez: az oxigénellátáshoz, a termőtalaj minőségéhez, a növények beporzásához, továbbá vizeink tisztaságához, amely nem csak az ivóvizekre érvényes, hanem a vízi állatok életterére is. Amennyiben ez a sokszínűségre és multidimenziós kapcsolatokra épülő, összetett kölcsönhatás megbomlik, egy domino effektus következhet be. Egyrészt a sokszínűség csökkenésével vagy átalakulásával, másrészt ennek eredményeként a Föld és az emberek kedvező életfeltételeinek fokozatos megszűnésével fenyegetve.

Ökológiai lábnyom

A William Rees kanadai ökológus alkotta meg az ökológiai lábnyom kiszámításának első koncepcióját 1996-ban, amely azóta alapos kibontásra került. A fogalom egy olyan értéket, közgazdasági számítási rendszert jelöl, mely az adott ország, térség vagy tevékenység környezetre ható igényeit teszi egységesen mérhetővé. A több összetevő mentén történő érték a számítás szintje szerint lehet globális, országos, regionális, települési és egyéni, tehát makro- és mikroszintű. Kiszámítása fontos, hiszen, ha tudjuk, hogy pontosan mekkora a baj, akkor összefogással, szabályozással, oktatással, a szokások megváltoztatásával javítani tudunk a helyzeten. Egyéni szinten pedig fogyasztási szokásaink alakításával csökkenthetjük lábnyomunk méretét.

Klímaszorongás

Szorongás vagy akár testi tünetekkel is együttjáró fokozott aggodalom érzése a globális felmelegedéshez, klímaváltozáshoz kapcsolódóan. A jelenségre már számos további kifejezést használ a magyar nyelv is, például klímagyászként és ökogyászként is utalnak rá. A klímaszorongás azért is lehet különösen átütő erejű, mert emberi mivoltunk legmélyét, egzisztenciákat, létezésünket fenyegeti. Ha számunkra is szívügy a fenntarthatóság, nem kételkedünk a nemzetközi kutatások eredményeiben és hiszünk a klímaaktivisták nyilatkozatainak, a napi szintű vészjósló prognózisok teljesen eluralhatják, átitathatják érzelmeinket és gondolatainkat. Jó hír lehet, hogy a klímaváltozáshoz kapcsolódó szorongást többféle módon is kezelhetjük, korábbi cikkünkben több módszert is összegyűjtöttünk, amelyet Te is kipróbálhatsz.

Zöld épület

Bár könnyű lenne egyenlőségjelet vonni az energiahatékonysággal, ezesetben ennél többről van szó. Egy zöld épületnél mind az építkezés, mind az üzemeltetés során kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, a fenntarthatóság. Jelenleg többféle szabvány és besorolás létezik, amelyek meghatározzák, mely épület minősíthető zöldnek. A szigorú elvárások a hatékony energia és vízfelhasználást, a minimális hulladéktermelés és környezetszennyezést, a környező zöld táj megőrzését és az épületben élők, vagy az bent tartózkodók jólétének és egészségének javítását egyaránt elvárják és értékelik. A zöld épületek esetén nemcsak egy múló trenddel van dolgunk, hanem egy egyértelműen meghatározott irányvonallal, amelynek alkalmazása kézzelfogható környezeti (és pénzügyi) előnyökkel jár.

A cikksorozat első része az alábbi linken érhető el.

Források: xforest.hu; Otthontitkok.hu