Written by

Mérhető a fenntarthatóság?

Egyéb, home_slider, Tudtad-e?| Views: 476

Mutatók a fenntartható fejlődés jegyében

A világ fejlődését mérőszámok sorával próbáljuk megragadni. A fenntarthatósági fordulat megköveteli, hogy újragondoljuk, miként tekintünk a fejlődésre és egy ország vagy gazdaság sikerességére. A GDP lehet bármilyen magas, nem árulkodik arról, hogy a gazdasági termelés fenntartható-e. Napjainkra több olyan index létezik, amelyeket a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartva hoztak létre.

Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága – más néven a Brundtland-bizottság – 1987-ben tette közzé a „Közös jövőnk” című jelentését. Ebben a fenntartható fejlődést olyan fejlődési módként jellemezték, amely úgy elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy az nem veszélyezteti a jövendő generációk jólétét. A fenntartható fejlődés jóval több, mint a gazdasági növekedés. Magát a növekedés tartalmát kell megváltoztatni a fenntartható jövő érdekében. A fenntartható fejlődés koncepciója számos értelmezési lehetőséget rejt, ezért mérése is több irányból közelíthető meg nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

17 cél egy fenntarthatóbb világért

2015 szeptemberében az ENSZ 193 tagállama egyhangúan fogadta el az új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert, az Agenda 2030-at, amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, Földünk környezeti rendszerének megóvásához fogalmaz meg útmutatást. Az Agenda központjában a 17 fenntartható fejlődési cél (SDG – Sustaianble Development Goal) és 169 alcél szerepel, amely a fejlődés új egyetemes mércéjét állítja fel több mint 230 indikátororral.

Az indikátorok az ENSZ globális céljaihoz kapcsolódó mutatószámok, amelynek alapvető célja, hogy az eredmények nemzetközileg összehasonlíthatóak legyenek. A 17 fenntartható fejlődési cél a következő:

  1. A szegénység felszámolása.
  2. Az éhezés megszüntetése.
  3. Jó egészség.
  4. Minőségi oktatás.
  5. Nemek közötti egyenlőség.
  6. Tiszta víz és köztisztaság.
  7. Újrahasznosítható és megfizethető energia.
  8. Jó munkalehetőségek és gazdaságok.
  9. Innováció és jó infrastruktúra.
  10. Egyenlőtlenség csökkentése.
  11. Fenntartható városok és közösségek.
  12. A források felelősségteljes használata.
  13. Fellépni az éghajlatváltozás ellen.
  14. Fenntartható óceánok.
  15. Fenntartható földhasználat.
  16. Béke és igazság.
  17. Partnerség a fenntartható fejlődésért.

Magyarországon az Agenda 2030 hazai és uniós végrehajtására vonatkozó koordinációs feladatokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el. A Keretrendszer külkapcsolati vonatkozásaival a Külgazdasági és Külügyminisztérium foglalkozik. A végrehajtás nyomon követésében Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal játszik kiemelt szerepet, amely egyben az ENSZ Statisztikai Bizottsága által kidolgozott SDG indikátor-rendszerrel kapcsolatos hazai adatszolgáltatási teendőket is koordinálja.

ESG, a fenntartható vállalati mutató

Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúllyal jelennek meg a vállalatok működésében és a befektetésekben a fenntarthatósági szempontok. A befektetők növekvő arányban veszik figyelembe egy cég környezeti és társadalmi értékeit döntéseik során. Ennek mérésére született meg az ESG-minősítés. Az ESG az angol Environment (környezet), Social (társadalom), és Governance (irányítás) szavak rövidítése.

A környezeti tényezők közé olyan elemek tartoznak, mint a szén-dioxid-kibocsátás, az energiagazdálkodás, a hulladékkezelés, valamint a légszennyezés és vízszennyezés. Társadalmi tényezők között találjuk többek között a személyes adatok védelmét, az emberi jogok szem előtt tartását, a munkavállalói jogokat, illetve az ügyfélelégedettséget is. Az irányítási tényezőkre példa a pénzügyi áttekinthetőség, az üzleti etikusság, a vezetők döntéseinek áttekintése, vagy például a versenyellenes lépések visszaszorítása.

Az ESG minősítéseken belül összesen 7 kategóriát lehet megkülönböztetni: CCC – lemaradók, legrosszabb; B – lemaradók; BB – átlagos; BBB – átlagos; A – átlagos; AA – vezető; AAA – vezető, legjobb. Ezek a minősítési kategóriák egyre inkább meghatározzák a befektetői döntéseket. Ugyanis a jobb értékeléssel rendelkező vállalatok transzparensek, így a kockázatok is csökkenthetők, jobban megbíznak bennük a befektetők. Mára az ESG-részvényalapok jobban teljesítenek hagyományos társaiknál mind a hozam, mind a vagyonbővülés tekintetében.

Ennek nyomán nem meglepő, hogy 2021 márciusától egy új uniós rendelet alapján az alapkezelőknek tájékoztatnia kell a befektetőket, hogy a fenntarthatósági szempontokat hogyan építik be befektetési stratégiáikba, és hogy a különböző fenntarthatósági kérdések milyen hatással vannak az alapra, valamint számos tőzsde, illetve egyéb piac kötelezi a résztvevőit arra, hogy ESG jelentést tegyenek közzé bizonyos időközönként. Az ESG-értékelések várhatóan hosszú távon meghatározzák a finanszírozások és befektetések világát és az üzleti modelleket.

Alternatív mutatók

A fenntartható fejlődés mérésére az SDG és ESG mutatók a legismertebbek, de emellett másfajta, kevésbé elterjedt indexek is foglalkoznak azzal, miként teljesítenek az országok a klímavédelem és a fenntarthatóság terén.

Környezeti Teljesítmény Index (EPI)

A Környezeti Teljesítmény Indexet (Environmental Performance Index, EPI) a Yale és a Columbia Egyetem kutatói hozták létre az EU kutatóival közösen, a Környezetvédelmi Fenntarthatósági Index (Environmental Sustainability Index, ESI) utódjaként. A 2020-as index összesen 180 országot osztályoz 32 teljesítményindikátor alapján, melyeket 11 kategóriába sorolnak. Az EPI adatközpontú összefoglalót nyújt a fenntarthatóság helyzetéről szerte a világon. A mutatók nemzeti szinten mérik fel, hogy az egyes országok mennyire vannak közel a kitűzött környezetvédelmi célok eléréséhez. Az EPI olyan eredménymutatót kínál, amely kiemeli a környezeti teljesítmény vezetőit és lemaradóit, és gyakorlati útmutatást nyújt a fenntartható jövő felé törekvő országok számára.

Éghajlatvédelmi Teljesítmény Mutató (CCPI)

Az Éghajlatvédelmi Teljesítmény Mutató (Climate Change Performance Index, CCPI) a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi szakpolitika átláthatóságának növelését szolgálja, amelyet a német Germanwatch környezetvédelmi és fejlesztési szervezet dolgozott ki. Célja az 57 ország és az EU klímavédelmi teljesítményének összehasonlítása egységes szempontok alapján. Ezek az országok együttesen a globális üvegházhatású gáz-kibocsátás több mint 90 százalékát adják. Az országok teljesítményét 14 indikátor alapján mérik, melyek az ÜHG-kibocsátás, a megújuló energia, az energiafelhasználás, és a klímapolitika kategóriáiba sorolhatók.

Ökológiai lábnyom (EFP)

Az Ökológiai lábnyom (Ecological Footprint, EFP) az erőforrás menedzsmentben és a társadalomtervezésben használt érték, amely azt mutatja, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához, valamint a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is. Hat tényezőből tevődik össze: szén- vagy karbonlábnyom, legelő lábnyom, erdő lábnyom, halászati lábnyom, szántó lábnyom és beépített területek. Az ökológiai lábnyommal kapcsolatos leggyakoribb kritika, hogy nem tartalmaz szociális tényezőket, nem veszi figyelembe az emberi életminőséget és elégedettséget.

Boldog Bolygó Index (HPI)

A Boldog Bolygó Index (Happy Planet Index, HPI) a New Economic Foundation által számított mérőszám, ami 3 tényezőt tartalmaz: a várható élettartamot, az ökológiai lábnyomot és az élettel való elégedettséget. Tehát a HPI az ökológiai lábnyom mutatóját egészíti ki az abból hiányzó társadalmi és elégedettségi faktorokkal.